A régi 2-es

Villamos a Klauzálon

Villamos, szék

Budapest „idegenforgalmi” járatán, a 2-es villamoson szó sem volt elkápráztató panorámáról. A régi 2-es szűk utcákban kanyargott, olyan helyszíneken, ahol ma már legfeljebb csak jelentősebb mennyiségű hallucinogén elfogyasztása után lát villamost a kedves utas.


Villamospálya-festő akcióval startolt a Negyed6negyed7 Fesztivál, a Kötöttpálya nevű installáció alkotója, Türkoglu Füsun Ipek a régi 2-es villamos pályájának egy szakaszát jelképesen helyreállította a VII. kerület érintett úttestjein, a Csányi utcában, a Klauzál téren, a Nyár utcában, ugyanis éppen 100 évvel ezelőtt indult meg Budapest 2-es jelzésű villamosa azon a környéken.
Akkoriban még nem volt BKV, a fővárosi villamosközlekedés két nagy társaság, a BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) és a BVV (Budapesti Városi Vasút) kezében volt, az előbbi barna, az utóbbi sárga villamosokat futtatott. Azonban a két társaság közötti különbség 1910 novemberétől nemcsak színekben, számokban is kifejezésre jutott, a páratlan – szaknyelven – relációk a BKVT, a párosak a BVV járatait jelölték.
Amikor az első ilyen „számos” menetrend megjelent, a BVV megfeledkezett a 2-esről, s e mulasztást csak egy évvel később pótolta: Budapest első 2-es jelzésű villamosa ugyanis valóban száz évvel ezelőtt, egészen pontosan 1911. október 27-én indult: a Tisza Kálmán tértől (ma II. János Pál, tegnap Köztársaság tér) a Népszínház utcán haladva, majd a Nagykörúton keresztül a Rökk Szilárd, a Stáhly, majd Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcákon kanyarogva jutott el a Rókus kórházig. Ezután, a Rákóczi utat átszelve érkezett a mostani akció helyszínére, a VII. kerületbe. A Nyár utcában haladva jutott el a Klauzál térre, majd a Csányi utcán tovább egészen a Király utcáig. A villamos ezután a Nagymező utcába kanyarodott, és meg sem állt a Szabadság térig. A visszaút a Király utcáig ugyanez volt, ám innen az Akácfa utcába kanyarodott, majd a Dob utcából jutott el ismét a Klauzál térig, azután a Klauzál utcán a Rákóczi útig.
A járatot már 1912-ben meghosszabbították a Keleti pályaudvarig, 1915-ben pedig a másik irányban, a Margit híd pesti hídfőjéig. 1927-ben újabb hosszabbítás történt: a villamos immár a Pozsonyi úton is járt, egészen a Dráva utca–Váci út sarokig, egy évvel később már egészen a Vágány utcáig, vagyis már-már a Városligetet súrolta.
A daliás időszak azonban nem tartott soká: 1930-ban a Keletitől a Rókus kórházhoz került a végállomása, 1934-ben pedig úgy döntöttek, a 2-es csak a Rókus kórház és a Rudolf (ma Jászai Mari) tér között közlekedjen. A járat 1941. július 20-án közlekedett utoljára, bár akkor még csak ideiglenes megszüntetéséről döntöttek. Hivatalos döntés a végleges megszüntetésről később sem született, de két év elteltével, amikor ismét megjelent Budapesten a 2-es villamos, immár a Duna-parton, már szó sem volt arról, hogy újra a Klauzál tér felé vegye az irányt.
Jane Doe

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.