A régi 2-es

Villamos a Klauzálon

Villamos, szék

Budapest „idegenforgalmi” járatán, a 2-es villamoson szó sem volt elkápráztató panorámáról. A régi 2-es szűk utcákban kanyargott, olyan helyszíneken, ahol ma már legfeljebb csak jelentősebb mennyiségű hallucinogén elfogyasztása után lát villamost a kedves utas.


Villamospálya-festő akcióval startolt a Negyed6negyed7 Fesztivál, a Kötöttpálya nevű installáció alkotója, Türkoglu Füsun Ipek a régi 2-es villamos pályájának egy szakaszát jelképesen helyreállította a VII. kerület érintett úttestjein, a Csányi utcában, a Klauzál téren, a Nyár utcában, ugyanis éppen 100 évvel ezelőtt indult meg Budapest 2-es jelzésű villamosa azon a környéken.
Akkoriban még nem volt BKV, a fővárosi villamosközlekedés két nagy társaság, a BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) és a BVV (Budapesti Városi Vasút) kezében volt, az előbbi barna, az utóbbi sárga villamosokat futtatott. Azonban a két társaság közötti különbség 1910 novemberétől nemcsak színekben, számokban is kifejezésre jutott, a páratlan – szaknyelven – relációk a BKVT, a párosak a BVV járatait jelölték.
Amikor az első ilyen „számos” menetrend megjelent, a BVV megfeledkezett a 2-esről, s e mulasztást csak egy évvel később pótolta: Budapest első 2-es jelzésű villamosa ugyanis valóban száz évvel ezelőtt, egészen pontosan 1911. október 27-én indult: a Tisza Kálmán tértől (ma II. János Pál, tegnap Köztársaság tér) a Népszínház utcán haladva, majd a Nagykörúton keresztül a Rökk Szilárd, a Stáhly, majd Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcákon kanyarogva jutott el a Rókus kórházig. Ezután, a Rákóczi utat átszelve érkezett a mostani akció helyszínére, a VII. kerületbe. A Nyár utcában haladva jutott el a Klauzál térre, majd a Csányi utcán tovább egészen a Király utcáig. A villamos ezután a Nagymező utcába kanyarodott, és meg sem állt a Szabadság térig. A visszaút a Király utcáig ugyanez volt, ám innen az Akácfa utcába kanyarodott, majd a Dob utcából jutott el ismét a Klauzál térig, azután a Klauzál utcán a Rákóczi útig.
A járatot már 1912-ben meghosszabbították a Keleti pályaudvarig, 1915-ben pedig a másik irányban, a Margit híd pesti hídfőjéig. 1927-ben újabb hosszabbítás történt: a villamos immár a Pozsonyi úton is járt, egészen a Dráva utca–Váci út sarokig, egy évvel később már egészen a Vágány utcáig, vagyis már-már a Városligetet súrolta.
A daliás időszak azonban nem tartott soká: 1930-ban a Keletitől a Rókus kórházhoz került a végállomása, 1934-ben pedig úgy döntöttek, a 2-es csak a Rókus kórház és a Rudolf (ma Jászai Mari) tér között közlekedjen. A járat 1941. július 20-án közlekedett utoljára, bár akkor még csak ideiglenes megszüntetéséről döntöttek. Hivatalos döntés a végleges megszüntetésről később sem született, de két év elteltével, amikor ismét megjelent Budapesten a 2-es villamos, immár a Duna-parton, már szó sem volt arról, hogy újra a Klauzál tér felé vegye az irányt.
Jane Doe

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.