A régi 2-es

Villamos a Klauzálon

Villamos, szék

Budapest „idegenforgalmi” járatán, a 2-es villamoson szó sem volt elkápráztató panorámáról. A régi 2-es szűk utcákban kanyargott, olyan helyszíneken, ahol ma már legfeljebb csak jelentősebb mennyiségű hallucinogén elfogyasztása után lát villamost a kedves utas.


Villamospálya-festő akcióval startolt a Negyed6negyed7 Fesztivál, a Kötöttpálya nevű installáció alkotója, Türkoglu Füsun Ipek a régi 2-es villamos pályájának egy szakaszát jelképesen helyreállította a VII. kerület érintett úttestjein, a Csányi utcában, a Klauzál téren, a Nyár utcában, ugyanis éppen 100 évvel ezelőtt indult meg Budapest 2-es jelzésű villamosa azon a környéken.
Akkoriban még nem volt BKV, a fővárosi villamosközlekedés két nagy társaság, a BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) és a BVV (Budapesti Városi Vasút) kezében volt, az előbbi barna, az utóbbi sárga villamosokat futtatott. Azonban a két társaság közötti különbség 1910 novemberétől nemcsak színekben, számokban is kifejezésre jutott, a páratlan – szaknyelven – relációk a BKVT, a párosak a BVV járatait jelölték.
Amikor az első ilyen „számos” menetrend megjelent, a BVV megfeledkezett a 2-esről, s e mulasztást csak egy évvel később pótolta: Budapest első 2-es jelzésű villamosa ugyanis valóban száz évvel ezelőtt, egészen pontosan 1911. október 27-én indult: a Tisza Kálmán tértől (ma II. János Pál, tegnap Köztársaság tér) a Népszínház utcán haladva, majd a Nagykörúton keresztül a Rökk Szilárd, a Stáhly, majd Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcákon kanyarogva jutott el a Rókus kórházig. Ezután, a Rákóczi utat átszelve érkezett a mostani akció helyszínére, a VII. kerületbe. A Nyár utcában haladva jutott el a Klauzál térre, majd a Csányi utcán tovább egészen a Király utcáig. A villamos ezután a Nagymező utcába kanyarodott, és meg sem állt a Szabadság térig. A visszaút a Király utcáig ugyanez volt, ám innen az Akácfa utcába kanyarodott, majd a Dob utcából jutott el ismét a Klauzál térig, azután a Klauzál utcán a Rákóczi útig.
A járatot már 1912-ben meghosszabbították a Keleti pályaudvarig, 1915-ben pedig a másik irányban, a Margit híd pesti hídfőjéig. 1927-ben újabb hosszabbítás történt: a villamos immár a Pozsonyi úton is járt, egészen a Dráva utca–Váci út sarokig, egy évvel később már egészen a Vágány utcáig, vagyis már-már a Városligetet súrolta.
A daliás időszak azonban nem tartott soká: 1930-ban a Keletitől a Rókus kórházhoz került a végállomása, 1934-ben pedig úgy döntöttek, a 2-es csak a Rókus kórház és a Rudolf (ma Jászai Mari) tér között közlekedjen. A járat 1941. július 20-án közlekedett utoljára, bár akkor még csak ideiglenes megszüntetéséről döntöttek. Hivatalos döntés a végleges megszüntetésről később sem született, de két év elteltével, amikor ismét megjelent Budapesten a 2-es villamos, immár a Duna-parton, már szó sem volt arról, hogy újra a Klauzál tér felé vegye az irányt.
Jane Doe

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.