A régi 2-es

Villamos a Klauzálon

Villamos, szék

Budapest „idegenforgalmi” járatán, a 2-es villamoson szó sem volt elkápráztató panorámáról. A régi 2-es szűk utcákban kanyargott, olyan helyszíneken, ahol ma már legfeljebb csak jelentősebb mennyiségű hallucinogén elfogyasztása után lát villamost a kedves utas.


Villamospálya-festő akcióval startolt a Negyed6negyed7 Fesztivál, a Kötöttpálya nevű installáció alkotója, Türkoglu Füsun Ipek a régi 2-es villamos pályájának egy szakaszát jelképesen helyreállította a VII. kerület érintett úttestjein, a Csányi utcában, a Klauzál téren, a Nyár utcában, ugyanis éppen 100 évvel ezelőtt indult meg Budapest 2-es jelzésű villamosa azon a környéken.
Akkoriban még nem volt BKV, a fővárosi villamosközlekedés két nagy társaság, a BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) és a BVV (Budapesti Városi Vasút) kezében volt, az előbbi barna, az utóbbi sárga villamosokat futtatott. Azonban a két társaság közötti különbség 1910 novemberétől nemcsak színekben, számokban is kifejezésre jutott, a páratlan – szaknyelven – relációk a BKVT, a párosak a BVV járatait jelölték.
Amikor az első ilyen „számos” menetrend megjelent, a BVV megfeledkezett a 2-esről, s e mulasztást csak egy évvel később pótolta: Budapest első 2-es jelzésű villamosa ugyanis valóban száz évvel ezelőtt, egészen pontosan 1911. október 27-én indult: a Tisza Kálmán tértől (ma II. János Pál, tegnap Köztársaság tér) a Népszínház utcán haladva, majd a Nagykörúton keresztül a Rökk Szilárd, a Stáhly, majd Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcákon kanyarogva jutott el a Rókus kórházig. Ezután, a Rákóczi utat átszelve érkezett a mostani akció helyszínére, a VII. kerületbe. A Nyár utcában haladva jutott el a Klauzál térre, majd a Csányi utcán tovább egészen a Király utcáig. A villamos ezután a Nagymező utcába kanyarodott, és meg sem állt a Szabadság térig. A visszaút a Király utcáig ugyanez volt, ám innen az Akácfa utcába kanyarodott, majd a Dob utcából jutott el ismét a Klauzál térig, azután a Klauzál utcán a Rákóczi útig.
A járatot már 1912-ben meghosszabbították a Keleti pályaudvarig, 1915-ben pedig a másik irányban, a Margit híd pesti hídfőjéig. 1927-ben újabb hosszabbítás történt: a villamos immár a Pozsonyi úton is járt, egészen a Dráva utca–Váci út sarokig, egy évvel később már egészen a Vágány utcáig, vagyis már-már a Városligetet súrolta.
A daliás időszak azonban nem tartott soká: 1930-ban a Keletitől a Rókus kórházhoz került a végállomása, 1934-ben pedig úgy döntöttek, a 2-es csak a Rókus kórház és a Rudolf (ma Jászai Mari) tér között közlekedjen. A járat 1941. július 20-án közlekedett utoljára, bár akkor még csak ideiglenes megszüntetéséről döntöttek. Hivatalos döntés a végleges megszüntetésről később sem született, de két év elteltével, amikor ismét megjelent Budapesten a 2-es villamos, immár a Duna-parton, már szó sem volt arról, hogy újra a Klauzál tér felé vegye az irányt.
Jane Doe

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.