Négy brit színészóriás (Helen Mirren, Ben Kingsley, Pierce Brosnan, Celia Imrie) alkotja azt a szenior szupercsapatot, amelyik a nyugdíjasotthonban nyakába szakadt tetemes szabadidőt sajátos hobbival üti agyon. Az ex-MI6-ügynök Elizabeth (Mirren), az exszakszervezetis Ron (Brosnan), a visszavonult pszichiáter Ibrahim (Kingsley) és a frissen csatlakozott nővér Joyce (Imrie) ugyanis halott ügyeket old meg minden csütörtök délután (a sudoku, a kötögetés, sütögetés és szenior jóga közé iktatva). Ráadásul élesben is be kell vetniük képességeiket, mert egy váratlan gyilkosság az idősotthon jövőjét is kockára teszi. A premissza ellenállhatatlanul cukin hangzik, ahogy az alapanyagul szolgáló könnyed Richard Osman-ponyva is az, de a megvalósítás inkább szirupos és helyenként kínos is; a humorosnak szánt önironikus kikacsintások és gegek (Brosnan úszógumiban aquaaerobic közben) ritkán működnek. Pedig a bekuckózós nosztalgiafilmekben utazó Chris Columbus (Mrs. Doubtfire; Reszkessetek, betörők!; Harry Potter) még a méltóságteljes halál és a vagyoni egyenlőtlenségek témáját is előveszi: a nyugdíjasotthon pénzéhes tulajdonosa (az élvezettel gonoszkodó David Tennant) kilakoltatná a közösséget, hogy luxuslakásokat húzhasson fel a területen. Mindez hihetőbb volna, ha nem üvöltene minden figuráról a tisztes jómód (még a balos Ronról is), de az egész sztori olyan bugyuta, hogy ezen már kár is fennakadni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
