A madárvilág gazdag és jól táplált, sűrűn látjuk őket dúsan rakott etetőknél töltekezni. Alant surran el a Ridley-patak, a partján mindenkinek jut egy sziklapad, ahonnan felhúzott térddel ugorhat a habokba. Tényleg csak az nem tiszta, hogy ki tölti fel a sűrűn előforduló madáretetőket. Mert delaware-i polgárt egyet sem látunk, még sétáló ember szerepben sem. A környéket csak bűnözők (motoros banda és kukás ellenbanda), bűnüldözők lakják, s természetesen ezek nagyszámú gyermekei, akikre rájár a rúd, leginkább a szülők életvitele okán.
Két történet követi a csermelyléptű Ridley nyomát: az egyik a nevezett csoportok egymás közötti torzsalkodásait zengi, a másik ugyanezen csoportok gyermeknevelési anomáliával szembesít. Ha akarom egy thriller és sok dráma. A thriller lendületes, az egyik banda – naná, hogy családi okokból – dézsmálja a másik banda javait, elvisznek pénzt, kábítószert, gyereket, amit csak érnek, a másik banda ezt a maga teljes arzenáljának birtokában rosszallja. Mindeközben az FBI sem rest, létrehoz egy különleges egységet sorsüldözöttekből, hogy tenne már az rendet. Tehát az egyik banda üldözi a másikat, mindkettőjüket az FBI-kispadról szalajtott maroknyi csapat, az összes szereplőt pedig a sors. Mindebből következően a drámaszál nem nélkülözi a szappanoperai elemeket sem, tűzharcok között a családi tűzfészkek is erősebben világítanak.
Mindezt kifejezetten erős színészi gárda lejti el, így okkal nézik sokan igazi drámának.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
