Visszhang: film

A zongoraóra

  • SzSz
  • 2024. december 4.

Visszhang

August Wilsont szokás a Fekete Amerika színházi költőjének is nevezni.

A kétszeres Pulitzer-díjas szerzőnek eddig három darabjából készült adaptáció – mindegyik a monumentális, 10 művéből álló The Pittsburgh Cycle része. Ott van a 2016-os, Denzel Washington nevével fémjelzett Kerítések, amely – Oscar-díj (Viola Davis rég kijáró elismerése) ide vagy oda – nem igazán tudta levedleni azt az érzetet, hogy nem film, hanem csak vetített színdarab. Aztán legutóbb a 2020-as, minden téren bravúros Ma Rainey: A blues nagyasszonya, erre a legtöbben Chadwick Boseman utolsó mozijaként emlékeznek (mellette Davis remekel itt is). A zongoraóra Wilson életművében csak ezek után következik, de Hollywoodban mégis ehhez nyúltak először: Lloyd Richards 1995-ben rendezett belőle 9 Emmyre jelölt tévéfilmet Charles S. Dutton főszereplésével.

Ezúttal Denzel Washington fia, Malcolm Washington veselkedett neki e valóban minden ízében filmre kívánkozó darabnak: a gazdasági világválság után játszódó sztori a Charles famíliát mutatja be, amelynek matrónája tíz körmével őrzi a családi örökséget, egy régi zongorát. Nagyjátékfilmes bemutatkozásából Washington nemcsak apját, de Viola Davist is kihagyta, befért azonban testvére, John David Washington, Samuel L. Jackson és a Davis babérjaira pályázó, sokadjára is brillírozó Danielle Deadwyler. A zongoraóra a Kerítésekkel ellentétben úgy néz ki, mint egy tisztességes mozi, és bár a Ma Rainey-től talán elmarad, hatékonyan zongorázza végig az érzelmi skálát a drámától a horrorig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.