Visszhang: könyv

Adania Shibli: Egy apró részlet

Visszhang

A kisregényben két, egymástól időben távoli esemény fonódik össze.

A történet első részében 1949-ben vagyunk, valahol a Negev-sivatagban, ahol az egyiptomi határon lévő katonai telep helyőrsége lemészárol egy beduin falut, s megerőszakolnak, majd megölnek egy fiatal palesztin lányt. Itt véget is érhetne a történet, ugyanis a teljes szenvtelenséggel megírt eseménysor, amely egy pókcsípéstől indulva követi végig a katonaság parancsnokának testi (és pszichikai) elrothadását, önmagában is nagyon erős. De a homokba ásott áldozat nem a vége, hanem a kezdete lesz mindennek: a múlt traumáinak soha fel nem dolgozott és máig cipelt mementója.

A történet évtizedek múlva folytatódik, amikor egy Ramallahban élő palesztin nő elolvas egy újságcikket az esetről. Nem hagyja nyugodni egyetlen apró részlet: a lányt 25 éve éppen az ő születésnapján ölték meg. Ezt sorsszerű kapocsnak véli. Kimozdul hát az egyébként sem biztonságos, a háború állandó jelenlétével nyomasztó hétköznapjaiból, és elindul körzeteken és katonai ellenőrző pontokon keresztül, hogy feltárja a lány történetét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.