Visszhang: könyv

Adania Shibli: Egy apró részlet

Visszhang

A kisregényben két, egymástól időben távoli esemény fonódik össze.

A történet első részében 1949-ben vagyunk, valahol a Negev-sivatagban, ahol az egyiptomi határon lévő katonai telep helyőrsége lemészárol egy beduin falut, s megerőszakolnak, majd megölnek egy fiatal palesztin lányt. Itt véget is érhetne a történet, ugyanis a teljes szenvtelenséggel megírt eseménysor, amely egy pókcsípéstől indulva követi végig a katonaság parancsnokának testi (és pszichikai) elrothadását, önmagában is nagyon erős. De a homokba ásott áldozat nem a vége, hanem a kezdete lesz mindennek: a múlt traumáinak soha fel nem dolgozott és máig cipelt mementója.

A történet évtizedek múlva folytatódik, amikor egy Ramallahban élő palesztin nő elolvas egy újságcikket az esetről. Nem hagyja nyugodni egyetlen apró részlet: a lányt 25 éve éppen az ő születésnapján ölték meg. Ezt sorsszerű kapocsnak véli. Kimozdul hát az egyébként sem biztonságos, a háború állandó jelenlétével nyomasztó hétköznapjaiból, és elindul körzeteken és katonai ellenőrző pontokon keresztül, hogy feltárja a lány történetét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.