A szerk.
A szerk.
A Kisgazda csillagkép
Csüggesztő májusa volt a magyarországi ellenzéknek, illetve hát emberek azon csoportozatának, akiket munkaköri leírásuk szerint annak vagyunk kénytelenek tekinteni. Kezdjük a kisebb halakkal.
MaNcs 34. évf. 22. sz. (2022-06-02)
Csüggesztő májusa volt a magyarországi ellenzéknek, illetve hát emberek azon csoportozatának, akiket munkaköri leírásuk szerint annak vagyunk kénytelenek tekinteni. Kezdjük a kisebb halakkal.
Van, amikor egy pár- vagy családi kapcsolatban látszólag semmi előjele nincs a tragédiának; vagy ha van is, az a laikus környezet számára érzékelhetetlen. Ilyenkor különösen sokkol mindenkit a szörnyűség; mint például 2020 februárjában, amikor Tatabánya kertvárosi övezetében a mérnök apa vasrúddal agyonverte 7 és 9 éves fiait, majd magával is végzett. Senki nem értett semmit, az ismerősök példás családi életről, a családtagok egymás iránti szeretetről beszéltek, és csak találgatások voltak arról, hogy mi indította a férfit brutális tettére.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Európai Unió tagállamai és más, a nyugati szövetséghez tartozó államok aktívan segítik Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben, és kiterjedt gazdasági szankciókkal akadályozzák Oroszországot a „különleges katonai művelet” fenntartásában. Február vége óta a Nyugat – és ezen belül az EU – az oroszok által „vártnál” feltehetőleg jóval kiterjedtebb szankciós eszköztárat vetett be, ami elsődlegesen a Putyin-rendszer kegyeltjeit és az orosz bankszektort, légi közlekedést és tengeri szállítást, és mindezen keresztül az orosz export-import nagy részét érintette. Ám az orosz olaj- és gázszállításokat május 30-ig nem. Az orosz olajat az attól egyáltalán nem függő Egyesült Államok már hónapokkal ezelőtt szankciós listára tette.
Nem árulok zsákbamacskát: nem vagyok elégedett. De mivel az „értelmiségi fanyalgás” vádját szeretném elkerülni, nem elsősorban épületekről írom ezt a kritikát, inkább egy jelenséget próbálok értelmezni a Liget-projektben megjelent új létesítmények kapcsán. Remélem, hogy ez a kortárs építészet trendjeinek jobb megértését, a „kockaépítészek” szempontjainak megengedőbb kezelését is elősegítheti.
Miniszterelnökünk új kormánya élén az elmúlt harminc év legjelentősebb költségvetési kiigazítására készül.
Meddig tartható fenn Orbán Viktor felhalmozó, „nemzeti nagytőkésekre” építő állama? Kinek jó az árstop, kit érint rosszul az extraprofitot célzó különadó? Mit kellene tennie az ellenzéknek? Az egykori LMP-, majd Párbeszéd-alapítóval, 2010–2014 közötti országgyűlési képviselővel beszélgettünk.
Egyetlen nő sem került be a Magyar Tudományos Akadémia frissen megválasztott rendes tagjai közé. Az MTA évek óta próbál javítani a tudományos pályán lévő nők helyzetén, de az elindított kezdeményezések eredményére még jó ideig várni kell.
A kormányszóvivő férjét tette meg Orbán Viktor Magyarország új honvédelmi miniszterének. Forrásaink szerint a következő években valóban szükség lehet egy menedzsertípusú vezetőre, Szalay-Bobrovniczky Kristóf orosz kapcsolatai azonban aggodalomra adnak okot. A minisztérium is alaposan átalakul.
Úgy tűnik, Magyarország a világ egyik leggazdagabb országa. Az egyik perifériás megyeszékhelyen, Békéscsabán a Modern Városok Programja és az országos stadionfejlesztés négy beruházásából három felesleges, a negyedik pedig sokkal olcsóbban kivitelezhető lenne.
A magyar kormányfő nemcsak az Oroszország elleni olajembargót próbálta megtorpedózni, de az ellen is felemelte a szavát, hogy az EU szankciókkal büntesse az orosz ortodox egyház fejét, Kirillt. Végül a pátriárka mégis a szankciós listára került. Ki az az ember, akit Orbán védeni igyekezett?
A szerző Oxfordban végzett történész, aki szélesebb ismertséget a BBC megbízásából készített történeti tárgyú dokumentumfilmjeivel, illetve az azok alapján írt könyveivel szerzett. Utóbbiak közül több magyarul is olvasható, például az Auschwitz. A nácik és a „Végső megoldás” (Pécsi Direkt, 2005), A nácik. Történelmi tanulságok (Alexandra, 2007), vagy a Zárt ajtók mögött. Sztálin és a Nyugat politikai játszmái (Alexandra, 2011) címűek.
Egy hosszú vonatútnak van eleje meg vége, de a kettő között mégis végtelennek tűnik, akárcsak ez az előadás. Kárpáti Péter drámájában nincs történet, vagy ha van is, az a legkevésbé fontos: az utazás a Transzszibériai expresszen a létezés maga, annak minden abszurditásával és inkoherenciájával együtt. (El is hangzik: „Nem értettél semmit. Ez az élet.”)
Ragyogó türkizkék szem, babaarc – az ember azt hinné, hogy Klaus Mäkelä-ből ügyes impresszáriók csináltak sztárt a csodagyerek-jelenségre oly fogékony komolyzenei közönség számára. A finn dirigens még csak 26 éves, de már az Oslo Filharmonien vezető karmestere, szeptembertől pedig az Orchestre de Paris zeneigazgatói tisztségét tölti be.
nem tudtuk volna: Bamako a világ közepe, Salento Babilonig terjed, és a Balkán lelke Szigetcsép.
Az amnézia hálás téma a filmben, alkalmat ad mindenféle narratív játszadozásra, és kiválóan vegyül minden zsánerrel (Az 50 első randi, Memento, Egy makulátlan elme örök ragyogása, Bourne-sorozat, Egyre távolabb). Egy jól megírt amnéziás főhős csúszós, ingatag azonosulási pontot nyújt, a cselekmény pedig egyenletesen adagolja a feszültséget és az izgalmat, miközben lassan csepegteti a háttér-információkat a főszereplőről.
London a világ közepe, ahol az orvostudomány – vagy legalábbis annak egy nagyravágyó képviselője – már szívműtéttel és egyéb, korábban elképzelhetetlen csodákkal kísérletezik; igaz, a beavatkozások célja még inkább a hírnév megszerzése, mint a szegény bevándorló munkások életének megmentése.
Gaál Endre szobrász, aki történetesen üvegből készíti munkáit, bár felhasznál más, sokszor nemes anyagokat (acél, gránit), vagy egészen hétköznapiakat (gumiabroncs, föld) is. Otthonosan mozog a land-art és az installáció területén, és több, egyszerre bensőségesen minimalista és monumentális köztéri szobor is kötődik a nevéhez. Munkáit a duális pozíció jellemzi, két elem kapcsolatának a hangsúlyozása, ezen belül pedig a törékenység és a lebegés, azaz a dinamika és a statika kettőse.
Moszkva–Peking Transzszimfónia címmel írt darabot Bodó Viktornak a Transzszibériai expressz vonatút során tapasztaltakról, amit Frankfurt után Novák Eszter a Katona József Színházban rendezett meg. A darabírás körülményeiről, szerzőiségről, valamint a pandémia és a háború darabra gyakorolt hatásáról beszélgettünk.
Kortárs művek elkötelezett előadója, több tucat mű címzettje. Lelkes és lelkesítő tanár. Páratlan aktivitását a több éves kényszerszünet sem törte meg. Évtizedek óta működő alapítványa, a Kék Madár minden évben jótékonysági fesztivált rendez beteg gyerekek javára. Mindezek mellett a hangszerről magáról is beszélgettünk.
A szerelem a művészetek legkeresettebb témája, már csak azért is, mert ha a beteljesült nem is, a beteljesületlen verziója mindenkit érinthet. Nem is csoda tehát, hogy olyan misztikum lengi körül, amihez a valóságnak felérnie gyakorlatilag lehetetlen.
Amikor Sztupa és Troché a majmok keresésére indultak, nagyon kevés információ állt a rendelkezésükre.
Olyan régen járt a Tool Magyarországon, hogy a 15 évvel ezelőtti szigetes koncert emlékei lassacskán a múlt ködébe vesznek.
A Wave Pictures tagjai egy ezerlakosú angol faluból költöztek Londonba a 2000-es évek elején, és azóta több mint húsz nagylemezt jelentettek meg.
A kalapot és csizmát viselő Robert Pattinson kikecmereg egy csónakból, majd kinyit egy méretes dobozt, abból kecsesen előlép egy miniatűr ló.
Gyerekeknek szóló regényekben a gyerekek mindig boldogok.
Akár a Széll Kálmán tér címet is kaphatta volna Baranyi Benő – nyomokban Török Ferenc népszerű darabját idéző – filmje.
London egyik legmenőbb éttermében járunk, az év egyik legforgalmasabb estéjén.
A kisregényben két, egymástól időben távoli esemény fonódik össze.
Valóban céltalan sétahely lenne csupán az Andrássy út?
Már csaknem három és fél hónapja ömlik vastartalmú bányavíz a Sajóba annak szlovákiai szakaszán – és csak most láttak hozzá a szennyezés leállításához. Közvetlen hatásai még nem jelentkeztek az országhatárokon belül, de ez csupán idő kérdése.
Magyarországon elvileg mindenki fizet a szemete elszállításáért, mégis évente másfél milliárd forintjába kerül csak a Magyar Közútnak, hogy elvitesse az út melletti pihenőhelyekre csempészett hulladékot. Ez a 10 ezer tonna megfelel egy megyeszékhely éves hulladéktermésének. Hol a hiba?