A 17 éves kihagyást követően szerencsére egy jókedvű, remek formában lévő énekesnő látogatott vissza. Fel-alá rohangál a színpadon, akár két percen keresztül is pörög a saját tengelye körül elszédülés nélkül, a hangján meg egyáltalán nem fogott az idő – néha 30–40 centiről énekel a mikrofonba – úgy is óriási a hangereje. A Hand in My Pockettel nyitja a koncertet, majd később még további 7 dalt előad a Jagged Little Pillről. Nem véletlenül: a több mint 33 millió példányban eladott album pár hete volt harmincéves.
Az est másik jelentős mértékben reprezentált lemeze az 1998-as Supposed Former Infatuation Junkie; e sorok írója egyedül azt sajnálja, hogy az Are You Still Madet csupán az első refrénig adja elő Alanis és középkorú férfiakból álló zenekara. A művésznő szerencsére nem erőlteti túl a magyarkodást, egy-két köszönömöt és szeretleket leszámítva. A Heart of the House-t az édesanyjának ajánlja, aki ezután ki is jön a színpadra a nagynéni, Alanis férje és a két gyermekük társaságában. Együtt csapnak bele az Ironicba, de a família hamar levonul és a profikra bízza a produkciót.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!