Visszhang: film

Anyabolygó

Visszhang

A 11 éves Lacy (Zoe Ziegler) épp abban a sérülékeny korban van, amikor a gyermek még félig gyermek, de halványan már megfogalmazódik benne a szülőről való leválás gondolata, és ezzel együtt a vele szembeni tétova kritika is.

A koravén, magányos kislány szinte meseszerű idillben és egységben él karizmatikus anyjával, Janettel (Julianne Nicholson) egy massachusettsi erdei házikóban, a korai 90-es években. A nő csendes vonzereje időnként „betolakodókat” vonz közös életükbe: a marcona, migrénrohamoktól kínzott Wayne-t (Will Patton), a kedélyes, de önző Reginát (Sophie Okonedo) és a talán-szektavezér Avit (Elias Koteas). Janet három rövid viszonya szervezi a film laza szerkezetét, ám szeretői-barátai ugyanúgy másodhegedűsei, mint maga Lacy. A címhez hűen a nő hatalmas, fényes bolygónak tetszik, amely rendre gravitációs mezejébe vonzza a gyanútlan utazókat. Ez pedig mind rájuk, mind a nőre nézve inkább átok, mint áldás.

Annie Baker megtévesztően lassúdad és eseménytelen debütfilmje eleinte mintha a kislányt tüntetné fel főszereplőként, hiszen az ő figyelmes, szinte tolakodó tekintetén keresztül nyerünk betekintést a felnőttek bonyolult világába. Bizonyos értelemben persze valóban ő a főhős, de a filmet (lassan és mélyen) mozgató rejtély valójában Janet. Bár feltétel nélkül szereti lányát, sokszor menekülne fullasztó öleléséből; Lacy gyermeki önzéssel csak magának akarja őt, vele alszik, és ha kell, változatos módszerekkel fúrja felnőtt kapcsolatait. Kettejük köteléke valahol félúton van az egészséges intimitás és a kölcsönös függés között. Janet néha felnőtt problémáival és zavarba ejtően spontán vallomásaival terheli kislányát, míg Lacy készségesen merül vissza csecsemőkorába anyja osztatlan figyelmét követelve. A kezdő Ziegler érett színészekhez illő arányérzékkel domborítja ki a kislány ellentmondásos kvalitásait: szomjazza kortársai társaságát, de szorong az anyjától való eltávolodástól, rendíthetetlen figyelme és kíváncsisága egyszerre őrjítő és megható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.