Visszhang: film

Az utolsó titkos ügynök

  • SzSz
  • 2021. augusztus 4.

Visszhang

Jean-Claude Van Damme manapság három-négy évente kacsint ki a képernyőről, jelezve, hogy ő is ironikus szemmel néz saját hagyatékára – mindezt még mindig jellegzetes spárgájával és dagadó izmokkal teszi.

A belga akciósztár azonban már 60 éves, így a verekedések helyét egyre többször a humor vagy a fanyar önirónia veszi át: legyen szó híressé vált autóreklámjáról, gagyi akcióvígjátékairól, vagy épp a JCVD nevű 2008-as görbetükréről. Az utolsó titkos ügy­nökben a Jean-Claude Van Johnson című, egy évadot megélt sorozata után ismét titkos ügynököt alakít. Ezúttal Richard Brumère-nek, vagy­is Ködnek hívják, és természetesen ő a valaha élt legnagyobb James Bond-klón, akihez talán csak egy felemás cipőjű magas szőke férfi, vagy az OSS 117-sorozat ügynöke érhet fel – a franciák láthatóan szeretik a zsánert. A Köd kénytelen több évtizedes száműzetéséből visszatérni, mivel fia – az a hebrencs, habókos fajta, aki természetesen tökéletes ellentéte apjának – bajba kerül. A gonoszt egy nagypofájú maffiavezér képviseli, aki Tony Montanának képzeli magát: egy ponton épp a Sebhelyes­arcút nézi, egyébként pedig úgy beszél és öltözködik, mint Al Pacino figurája – sőt, még az örökbecsű Say Hello to My Little Friend! is elhangzik tőle.

Épp ez a fajta erőltetettség a film legnagyobb problémája: minden túl sok és túl hangos benne – kivéve az akciójeleneteket, amelyekkel meglepően takarékosan bántak. Pedig JCVD még mindig jó formában van, és amikor teret kap, továbbra is jó nézni őt. Még akkor is, ha parókában vagy műbajusszal tűnik fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."