Visszhang: tévésorozat

Dolores pokla

Visszhang

Együk meg a gazdagokat! – Dolores Roachnak és hibbant udvarlójának, Luisnak ez nem amolyan politikai szlogen, hanem a véres valóság.

Dolores 16 évet ült drogdíler szerelme helyett. Fénykorában a manhattani Washington Heights királynője volt, de mire visszatér, hogy legalább egy ágyat találjon éjszakára, a környék már nem ugyanaz. Eltűntek a dominikaiak és a kubaiak, helyüket átvették a fehér hipszterek és az újragondolt bárok, bioboltok. Ráadásul régi szerelmét sem leli, akiről egyre biztosabb, hogy szándékosan csinált bűnbakot belőle. Régi barátja étkezdéjében lel menedékre, amelynek pincéjében a börtönben tanult masszázstudományával keresi a betevőt. Minden jól is megy, amíg hirtelen felindulásból meg nem fojtja akadékoskodó főbérlőjüket, és a szakács Luis igen kreatív módot nem talál a hulla eltüntetésére…

A gyilkos masszőr, Dolores Roach számos kitérő után kötött ki az Amazon kínálatában: Aaron Mark off-Broadway-monodrámájából először podcast, majd sorozat született (a történet ráadásul Sweeney Todd, a gyilkos borbély musicaljének újragondolása). A széria csak egy lépésre lenne a nagyszerűségtől, ha tudná, melyik irányba is tegye meg azt a lépést. Sem a társadalmi dráma, sem a kannibálos horror mellett nem tud elköteleződni, s hősét sem meri igazi ragadozónak vagy esendő nőnek ábrázolni. A mozgékony Justina Machadóban meglenne a potenciál mindkettőhöz, de ez a bizonytalanság felőröli az energiáit. Csak gyűlnek a testek, fogynak a „speciális” töltött batyuk, a sorozat pedig önmaga ismétlésébe fordul.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.