Visszhang: kiállítás

Esztergályos Cecília: Mindent vagy semmit

A tánc- és színművész 2000 óta készít kerámiatárgyakat.

Első kiállítása 2002-ben a budapesti Madách Színház Tolnay Szalonjában volt. Képzőművészi érdeklődésének fókuszában sokáig az égetett, mázzal bevont kerámiák álltak (Hadikfalvi Andrea fazekas tanította korongozni), 2006-ban azonban már akril- és olajfestményeivel is debütált a József Attila Színházban. Most kisplasztikáiból és festményeiből is megismerhetünk néhányat.

Esztergályos öntörvényűen nyúl az agyaghoz, művei ugyanolyan szabálytalanok, mint a hat-hét évtizedes pályafutása. A festmények a francia avantgárdot, az expresszionizmus formabontó alkotóit juttatják az eszünkbe. A Zűr van! című, gyors ecsetkezeléssel megalkotott, lilás-rózsaszínes portré és a Magány elnevezésű, kompozíciójában és színkezelésében a címet erősítő darab a tárlat két legkülönlegesebb alkotása.

A kiállításon túlnyomórészt azért a kerámiák uralkodnak. Bár meglehet, hogy egyik-másiknak nem tesz különösebben jót a nap- vagy olvasószemüveg, a fejtetőre illesztett adventi koszorú (elegendő lenne a színes máz). Kicsit groteszkek, ijesztőek, de nagyon is élnek. Egy 2004-es kiállításán még „csak” Janus-arcú vázákat tárt a közönség elé, a két-három arcú edényeket mára a nem „használati tárgyként” jegyzett alkotások váltották fel. Egytől egyig öregek ezek a nyúzott szobor(ka)arcok: szemük lesütve vagy csíkra összehúzva, mégis árad belőlük valamiféle derű.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.