Visszhang: dokumentumfilm

Gaucho Gaucho

A 19. századi argentin újságíró-költő, José Hernández Martín Fierro című elbeszélő költeménye – Orbán Ottó 1977-es fordításában – nem ismeretlen a magyar olvasók előtt.

Az argentinok Toldijaként jegyzett mű a „keménykötésű argentin csikósok”, a gauchók zord életét mutatja be. Nemcsak irodalmi alkotások, de filmek is megkísérelték életre kelteni ezt a világot, bár kevés jutott el hozzánk.

Michael Dweck és Gregory Ker­shaw a 2020-as The Truffle Hunters című dokumentumfilmjük után, amely az észak-olaszországi Alba fehérszarvasgomba-kereső öregeinek életét mutatja be, most az észak-argentínai Calchaquí-völgy pampáira kalauzolnak. Mindkét alkotás lírai érzékenységgel ábrázol olyan közösségeket, amelyek természetközeli, az eltűnés szélén álló életformát őriznek.

Egy lovas a földön fekszik – valójában a lován hasal –, majd felállnak, és eltűnnek a kamera látóteréből. Később három lovas vágtat dinamikus zenére, egy fán ülő pedig bekiabálja: „Hajnalodik a Calchaquí-völgyben!” Ezekkel a képekkel indul a fotóművész és a dokumentumfilmes fekete-fehér képi világú munkája, amely – a marketing ellenére – nem csupán Guada Gonza, a fiatal gaucha lány helytállását követi a férfias szakmában, de bemutatja egy kis létszámú gaucho közösség hétköznapjait is. Történeteikből az életük apró mozzanatait ismerjük meg, de maga a komplett alkotás, bár látásmódja epikus moziért kiált, felszínes dokumentumfilm marad. Mindehhez lenyűgöző képi világ és bátor zenék társulnak: argentin folk- és popdalok, illetve Devendra Banhart népzenei ihletésű számai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.