Visszhang: lemez

Iggy Pop: Every Loser

Visszhang

Nemrég töltötte be a 75-öt Iggy Pop, a Raw Power című album pár hét múlva lesz 50, vagyis épp elegendő indoka lenne a múltba révedésre, de inkább vadonatúj lemezzel ünnepli a jubileumokat.

A három évvel ezelőtti Free-hez képest most visszatér a punkhoz meg a rockhoz, és a Free-n hallható obskúrus közreműködők után most komplett sztárparádét zúdít ránk. Itt van Duff McKagan, Chad Smith, Josh Klinghoffer, Stone Gossard, Travis Barker, Eric Avery, Chris Chaney, a néhai Taylor Hawkins, valamint Andrew Watt, aki nemcsak producerként, hanem gitárosként is remekel. Jobbnál jobb számok váltják egymást: a Frenzy kellően dühös, a talán Johnny Deppről szóló Strong Out Johnny az egyik legjobb Iggy-szólódalt, az 1989-es keltezésű Livin’ on the Edge of the Nightot idézi, a New Atlantis szerelmes levél otthonának, Miaminek. A Modern Day Ripoffból nemcsak a Stooges-t, hanem az abból sokat merítő Pixies-t is kihallani, a Morning Show meg akár egy hetvenes évek közepi Stones-ballada is lehetne. A Neo Punk fülbemászóan zúzós, az All the Way Downban a Stooges a heartland rockkal vegyül, a Comments egy hamisítatlan rock-diszkó sláger. De kapunk dörmögős spoken word betéteket, a záró The Regencyben pedig – a Be My Baby-szerű intro és outro között – az album egyik, ha nem legjobb punk-rock himnuszát hallhatjuk. A dal záró sorában Iggy kilép az ajtón, természetesen emelt fővel, hiszen az Every Loser simán odafér az életmű legjobb darabjai, vagyis az első három Stooges-lemez, a Bowie-val készült két album és a Brick by Brick mellé. Soha rosszabb évkezdést.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."