Visszhang: színház

Mezítláb a parkban

Visszhang

A közönség dől a nevetéstől. Neil Simon hősei ifjú házasok, a skatulyából előhúzott Paul és a rettenetesen szeleburdi Corrie saját lakásba költöznek, és mivel lakva ismerszik meg az ember, számos bonyodalomba keverednek.

László Lili természetesnek hat a gyerekes és bohém Corrie szerepében, Rohonyi Barnabás Paulként talán eggyel darabosabb nála. Kerekes Éva az anyuka szerepében meggyőzően hápog a sok lépcső miatt, Epres Attilának a kisujjában van az élvhajhász szomszéd figurája, tarkabarka jelmezében úgy fest, mint egy stricinek álcázott Krokodil Dundee. Egy ilyen társaságtól minden kitelik, s a nagy összekavarodásra nem is kell sokáig várnunk. A fiatalok vacsorát szerveznek az új szomszéd és az anyuka összeboronálására, és be is indul a szívzuhogás. Szerelem, szakítás, eltűnés és félreértés, majd újra szerelem minden szinten és korosztályban. A történet visszatérő humorforrása a sok emelet, amelyet meg kell mászni a fiatalok lakásáig. Mindenki kacag, de én csak sajnálni tudom a szerelőt, akinek harmadjára kell felkaptatnia a kakasülőre. Zöldy Z. Gergely díszlete remekül használható a szereplők bújócskájához, a lepukkant műteremlakás közepén álló panorámatető pedig a Jóbarátok (és egyéb sitcomok) rajongóiban idézhet fel kellemes emlékeket. Kocsis Gergely ezúttal rendezőként tűnik fel egy tőle talán kevésbé megszokott műfajban, de nagyobb megingás nélkül hozza az elvárható színvonalat. A tét nulla, de semmi sem kínos: mindenki boldog.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.