Visszhang: színház

Mezítláb a parkban

Visszhang

A közönség dől a nevetéstől. Neil Simon hősei ifjú házasok, a skatulyából előhúzott Paul és a rettenetesen szeleburdi Corrie saját lakásba költöznek, és mivel lakva ismerszik meg az ember, számos bonyodalomba keverednek.

László Lili természetesnek hat a gyerekes és bohém Corrie szerepében, Rohonyi Barnabás Paulként talán eggyel darabosabb nála. Kerekes Éva az anyuka szerepében meggyőzően hápog a sok lépcső miatt, Epres Attilának a kisujjában van az élvhajhász szomszéd figurája, tarkabarka jelmezében úgy fest, mint egy stricinek álcázott Krokodil Dundee. Egy ilyen társaságtól minden kitelik, s a nagy összekavarodásra nem is kell sokáig várnunk. A fiatalok vacsorát szerveznek az új szomszéd és az anyuka összeboronálására, és be is indul a szívzuhogás. Szerelem, szakítás, eltűnés és félreértés, majd újra szerelem minden szinten és korosztályban. A történet visszatérő humorforrása a sok emelet, amelyet meg kell mászni a fiatalok lakásáig. Mindenki kacag, de én csak sajnálni tudom a szerelőt, akinek harmadjára kell felkaptatnia a kakasülőre. Zöldy Z. Gergely díszlete remekül használható a szereplők bújócskájához, a lepukkant műteremlakás közepén álló panorámatető pedig a Jóbarátok (és egyéb sitcomok) rajongóiban idézhet fel kellemes emlékeket. Kocsis Gergely ezúttal rendezőként tűnik fel egy tőle talán kevésbé megszokott műfajban, de nagyobb megingás nélkül hozza az elvárható színvonalat. A tét nulla, de semmi sem kínos: mindenki boldog.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.