Visszhang: könyv

Irvin D. Yalom–Marilyn Yalom

Halálról és életről

Visszhang

„Egy nyolcvanhét éves nő halála, akinek nincs mit megbánnia az életben, egyáltalán nem tragédia” – ismétli magában elvesztett felesége szavait a világhírű pszichiáter, akinek a közösen elkezdett „halálnaplót” végül egyedül kell befejeznie.

Amikor élete társánál (és ez nem túlzás: késő kamaszkoruk óta összefonódott az életük) rengeteg fájdalommal járó gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizálnak, az asszonyban születik meg a gondolat, hogy vessék közösen papírra a tapasztalataikat, tartani egymásban a lelket. Az írás valóban segít: keretet ad a szenvedésnek. Ami olyan hatalmassá válik, hogy a nő az asszisztált öngyilkosság mellett dönt. Férje vele van az utolsó percig. Majd ő, aki annyi kliensét kísérte a gyászfeldolgozás útján, összeroppan. De ahogy a saját öngyilkosságát, úgy ezt a talajvesztést sem engedheti meg magának, mondja benne a belső hang. Hogyan tudna hiteles maradni akkor?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.