Visszhang: tévésorozat

Isten hozott a Chippendalesben

Visszhang

Robert Siegel (Pam & Tommy) sorozatában minden adott a sikerhez, vér, pénz és meztelen férfiak.

Somen „Steve” Banerjee (Kumail Nanjiani) Mumbai­ból vándorol Amerikába, ahol eleinte benzinkutasként dolgozik. Néhány év alatt annyit spórol össze, hogy megvalósíthatja álmát: os­táblaklubot nyithat Los Angelesben. Ám a társasjátékra épülő modell nem lesz olyan népszerű, mint képzelte. Egy melegbár meglátogatása után megvilágosodik; inkább férfisztriptízklubot indít nők számára. A Chippendales felfuttatásához megnyeri a neves koreográfust, Nick De Noiát (Murray Bartlett), ám kettejük egója nem fér meg egy csárdában. De Noia elindítja saját hasonló vállalkozását, és rivalizálásuk hamar véres fordulatot vesz.

A true crime és a szexipari-történelmi tematika (A piszkos vonal, Fülledt utcák) ötvözése sokat ígér, de Siegel minden igyekezete ellenére sem tud mélyre ásni Banerjee szinte tankönyvbe illő felemelkedés-bukás történetében. Bele-belekóstol a rasszizmus, a megfordított női/meleg férfi tekintet, a kizsákmányolás forró témáiba, de a rövidke minisorozat feléig a hangnem túlzottan könnyed marad, így az elkövetkezendő sötétebb epizódok súlyukat vesztik. A formátum szabta korlátok miatt a sorozat öles léptekkel halad a kibontakozásban, ami szintén a drámai feszültség építésének ellenében dolgozik. Érdeklődésünket tényleg csupán a látványos vetkőzések és bulváros magánéleti fordulatok tartják ébren, és talán csak a finálé után ébredünk rá, hogy alig van valami a csillogás mögött.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.