Visszhang: lemez

The Murder Capital: Gigi’s Recovery

Visszhang

Vigyázó füleit Írországra érdemes vetnie annak, aki jó posztpunkot akar hallgatni mostanában.

Az ottani színtér jeles képviselője – a Fontaines D.C., az Inhaler, a Just Mustard, a Pillow Queens és a Gilla Band mellett – a James McGovern vezette The Murder Capital. A zenekar 2019-ben jelentette meg bemutatkozó albumát, a When I Have Fearst, amelynél a neves Flood producerkedett. A lemez remek kritikákat kapott, és a tagok viszonylag hamar nekiláttak a folytatásnak, de a Covid érkezésével rájöttek, hogy felesleges sietniük. Másfél év dalírást követően a menedzsmentjük túl sötétnek találta az új szerzeményeket, ezért a zenészek átcuccoltak Londonba, ahol további heteket töltöttek el komponálással. A kvázi konceptalbumnak nevezhető Gigi’s Recoveryre olyan előadók gyakoroltak komoly hatást, mint Leonard Cohen, Scott Walker, Alex G vagy az In Rainbows környéki Radiohead. Érdekes módon az album első négy dala még a debüt klasszikus posztpunkját hozza vissza, de aztán komoly váltás következik, és egyre nagyobb teret kap az elektronika. McGovern jóval változatosabban énekel most – állítólag sok Frank Sinatrát hallgatott az elmúlt két évben –, és igencsak izgalmas szövegeket írt. Kiemelkedő dalt nem találunk, összességében jó a színvonal, de azért az ambientes Belongingot, a tört ütemes A Thousand Livesot és a közel hatperces epikus címadó tracket mindenképp érdemes megemlíteni. Nem éppen háttérzene, amit hallunk, és aki többször nekiugrik a lemeznek, az egyre több finomságot fog felfedezni. Lesz ez még jobb is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.