Visszhang: lemez

The Murder Capital: Gigi’s Recovery

Visszhang

Vigyázó füleit Írországra érdemes vetnie annak, aki jó posztpunkot akar hallgatni mostanában.

Az ottani színtér jeles képviselője – a Fontaines D.C., az Inhaler, a Just Mustard, a Pillow Queens és a Gilla Band mellett – a James McGovern vezette The Murder Capital. A zenekar 2019-ben jelentette meg bemutatkozó albumát, a When I Have Fearst, amelynél a neves Flood producerkedett. A lemez remek kritikákat kapott, és a tagok viszonylag hamar nekiláttak a folytatásnak, de a Covid érkezésével rájöttek, hogy felesleges sietniük. Másfél év dalírást követően a menedzsmentjük túl sötétnek találta az új szerzeményeket, ezért a zenészek átcuccoltak Londonba, ahol további heteket töltöttek el komponálással. A kvázi konceptalbumnak nevezhető Gigi’s Recoveryre olyan előadók gyakoroltak komoly hatást, mint Leonard Cohen, Scott Walker, Alex G vagy az In Rainbows környéki Radiohead. Érdekes módon az album első négy dala még a debüt klasszikus posztpunkját hozza vissza, de aztán komoly váltás következik, és egyre nagyobb teret kap az elektronika. McGovern jóval változatosabban énekel most – állítólag sok Frank Sinatrát hallgatott az elmúlt két évben –, és igencsak izgalmas szövegeket írt. Kiemelkedő dalt nem találunk, összességében jó a színvonal, de azért az ambientes Belongingot, a tört ütemes A Thousand Livesot és a közel hatperces epikus címadó tracket mindenképp érdemes megemlíteni. Nem éppen háttérzene, amit hallunk, és aki többször nekiugrik a lemeznek, az egyre több finomságot fog felfedezni. Lesz ez még jobb is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."