Az utána maradó űrbe lépett be az Abbott Általános Iskola, a tavalyi amerikai tévés évad egyik legsikeresebb komédiája. Quinta Brunson show-ja hasonlóan bájos és ártatlan helyzetekkel, sokszínű hősökkel próbál érzékenyíteni, ráadásul ugyancsak áldokumentarista stílusban készült. Míg azonban a Modern család elsősorban az elfogadásról és a szeretet erejéről szólt, az Abbott mintha szintet ugrott volna a Maslow elképzelt szociális piramisában: itt már kérdésként sem merül fel, hogy a meleg tanár, az eltérő bőrszínűek vagy bevándorlók más elbírálás alá esnének. Ehelyett az egyes epizódok a társadalmi felelősségvállalásról, a közösségről és arról szólnak, hogy milyen áldozatokat kell hoznunk egy jobb cél érdekében.
A helyszín Philadelphia egyik legszegényebb iskolája, a tanári karnak pedig a pénzhiány mellett virális trendekkel, karrierálmokkal és narcisztikus igazgatójukkal is meg kell küzdeniük. Akad köztük lelkes fiatal pedagógus, konzervatív idősebb fő és frissen érkezett helyettesítő is – az epizódok végén pedig nemcsak pályájuk szépségére, de a tanítás erejére is rájönnek, és a rájuk bízott gyerekek tehetségét is felismerik. Az Abbott Általános Iskola meglehetősen szűken méri a humort, ám ahogy a szereplői részről részre szívünkhöz nőnek, úgy kezdjük egyre inkább értékelni a remek színészi alakításokat és a sorozat hangulatát is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
