Két nagyszabású, késő és posztromantikus mestermű szerepel a fiatal magyar vonósnégyes lemezén: Dmitrij Sosztakovics és César Franck zongorás kvintettjei a huszonöt éves Magyar Valentin közreműködésével.
A jó színészek, a sokaknak méltán kedves sztárok valamennyire el szoktak vinni egy filmet, még akkor is, ha sántikál a forgatókönyv, s annyi csak a rendezői instrukció, hogy csináld, amit szoktál. Jelen esetben tiszta sor, különleges műalkotással van dolgunk.
A negyedik JazzFest Budapest nyitókoncertjén fellépő 55 éves muzsikus nem csak Izrael legismertebb jazz-zenésze, és a világ legjelentősebb bőgőseinek egyike, de kiváló komponista és énekes is.
A chicagói zenekar a kétezres évek elején tűnt fel laza, kamaszos garázsrockjával.
Az Árvai György képzőművész, díszlettervező nevéhez köthető csapat a Kádár-kor utolsó évtizedeinek meghatározó ellenkulturális jelenségeként tűnt fel 1984-ben.
Egymást érik az izgalmas természeti képek a szerző első verseskötetében.
Eltűnős filmet láttunk már ezeret – szezononként. Legtöbbször a feleségek tűnnek el, de nagyon jönnek fel a gyerekek is.
Az élénk-domináns színekkel festett vásznak harsány kompozíciói mögött komoly társadalmi üzenetek húzódnak: Soós Nóra újabb munkáiban egyebek közt a korral, a változásokkal néz szembe, illetve az igazságtalanságok elszenvedésével foglalkozik.
Andreas Schaerert nyugodtan lehet Bobby McFerrinhez hasonlítani, mert az énekhang kiterjesztésének új megoldásait ugyanolyan magas szinten alkalmazza, és előadói technikája is egészen unikális.
Rostand darabját 2019-ben a londoni Playhouse Theatre számára írta át Crimp, most ennek a még sokkal szabadabb feldolgozását (Várady Szabolcs fordításának Závada Péter esett neki) tette színpadra Pelsőczy Réka.
