Egy dél-londoni maffiacsalád balhézott a Costa del Solon, most mint a magyar cím is tudatja, a Mersey-parti megfelelőik teszik ezt. Az A Town Called Malice – szólt a példának állított mű ironikus címe, rejtély, hogy miért pont az iróniát kellett elhagyni, minden mással jobban jártunk volna. Persze a különbséget kottázhatjuk úgy is, hogy mekkora a különbség – úgy művészileg – Jason Fleyming és Sean Bean között (félreértések elkerülése végett: az előbbi javára).
Önreflexió nélkül gengszterfilmet csinálni szokás ugyan, de nem is tudom hirtelen, hogy mikor lett utoljára jó vége. A Liverpool, a mi városunk nagy találmánya, hogy beosztástól függetlenül minden drogkereskedő mellé rendel egy Lady Macbethet, akik feszt kavarnak. Az egyik kiszállna és eltemetett titkot cipel a vállán, a másik feltörne, a harmadik követ vág. S immár nemi hovatartozásra tekintet nélkül mindenki látott jobb napokat is már…
A sorozat tárgya a családon belüli erőszak, a jók és a rosszak is a maffiacsaládon belül sorakoznak fel a rajtvonalnál, a külső partnerek csak afféle állandósult fenyegetésnek tűnnek, a kolumbiaiak a pénzüket akarják, az albánok – Amszterdam felől – betörnének a piacra. S ha a maffiaközi perpatvar nem lenne elég, mikroszinten még olyan nehézségekkel is meg kell küzdeni, mint egy andrológiai vizsgálat, mérlegképes könyvelői túlképzettség vagy a macskatartás nehézségei.
Az angol bűnsorozatok általában a szakág csúcsát jelentik. Általában.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
