visszhang: tévésorozat

Liverpool, a mi városunk

  • - ts -
  • 2025. június 25.

Visszhang

Ezzel a sorozattal az a baj leginkább, hogy egyszer már láttuk, s akkor egész jó volt.

Egy dél-londoni maffiacsalád balhézott a Costa del Solon, most mint a magyar cím is tudatja, a Mersey-parti megfelelőik teszik ezt. Az A Town Called Malice – szólt a példának állított mű ironikus címe, rejtély, hogy miért pont az iróniát kellett elhagyni, minden mással jobban jártunk volna. Persze a különbséget kottázhatjuk úgy is, hogy mekkora a különbség – úgy művészileg – Jason Fleyming és Sean Bean között (félreértések elkerülése végett: az előbbi javára).

Önreflexió nélkül gengszterfilmet csinálni szokás ugyan, de nem is tudom hirtelen, hogy mikor lett utoljára jó vége. A Liver­pool, a mi városunk nagy találmánya, hogy beosztástól függetlenül minden drogkereskedő mellé rendel egy Lady Macbethet, akik feszt kavarnak. Az egyik kiszállna és eltemetett titkot cipel a vállán, a másik feltörne, a harmadik követ vág. S immár nemi hovatartozásra tekintet nélkül mindenki látott jobb napokat is már…

A sorozat tárgya a családon belüli erőszak, a jók és a rosszak is a maffiacsaládon belül sorakoznak fel a rajtvonalnál, a külső partnerek csak afféle állandósult fenyegetésnek tűnnek, a kolumbiaiak a pénzüket akarják, az albánok – Amszterdam felől – betörnének a piacra. S ha a maffiaközi perpatvar nem lenne elég, mikroszinten még olyan nehézségekkel is meg kell küzdeni, mint egy andrológiai vizsgálat, mérlegképes könyvelői túlképzettség vagy a macskatartás nehézségei.

Az angol bűnsorozatok általában a szakág csúcsát jelentik. Általában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.