A politikai propaganda mondhat akármit, a zsarnokság zsarnokságként, a háború háborúként (és nem például „különleges hadműveletként”), a tömeggyilkosság tömeggyilkosságként (és nem például „denacifikációként”), és mindez együtt gonosz és esztelen pusztításként, az emberi mivolt megtagadásaként lepleződik le a szenvedő lakosság remegő kézzel készített felvételein. Vukovárt és Szarajevót még csak titokban dolgozó, empatikus, de az eseményeket helyzetükből adódóan kívülről szemlélő tévéstábok felvételei örökítették meg a nem biztos, hogy boldogabb utókornak. A Szíriáról vagy az Iszlám Állam rémtetteiről szóló munkák már bőséggel használnak lakossági amatőr felvételeket.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
