Visszhang: tévésorozat

Máshon

Visszhang

Amikor már minden történetet elmeséltek...

...minden fordulatot klisévé, minden figurát archetípussá rongyosított a túlhasználat, a készítőknek, mint a válogatós gyerek anyjának, nagy kreativitásra van szüksége, hogy célba juttassa kívánt tartalmát. Ennek egyik módszere, amikor a könnyen kitalálható történetet idegen környezetben tálalják, ahogy tették azt a Teherán vagy a Sántárám alkotói. Ismeretlen helyszínbe ágyazva a sablonelemek elég egzotikussá válnak ahhoz, hogy csak később tűnjön fel az ismert minta. A – szórakoztatást már címéből is láthatóan főleg erre a fricskára építő – Máshon azonban nem biztos, hogy elég sokáig el tudja terelni a figyelmünket ahhoz, hogy észre ne vegyük a fehérrépát a tányérunkon.

Egy véletlen balesetből fakadó tragédia során mindig csak az áldozatra figyelünk, az elkövetőre senki sem gondol – állítja a sorozat a nyitójelenetben, fixálva számunkra, hogy ez most megváltozik. Egy család élete végleg tönkrement, egy bébiszitter, egy anya és barátnője élete között pedig erős, csomóktól sújtott szál kezd felsejleni. Ezeket a csomókat bontogatják a traumától földbe gyökerezett főszereplők, miközben a zsúfolt, rohanó Hongkong elnyeli őket.

Nicole Kidman hőseinek teste rendre máshol ragad, mint ahol elméje jár, de az is lehet, hogy csupán meredt tekintete szűkíti mostanában az eljátszható szerepeket a neurózissal küzdő, ijesztő nőkre. Ez viszont hibátlanul megy neki, és a történet súlya mellett sem lehet szó nélkül elmenni, így nem maradunk érték nélkül ebben a regényadaptációban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.