Pálfi György 2015-ben forgatott, de csak most bemutatott filmjében ugyanez a helyzet. Ám hiába volt a Tar-szöveg a forgatókönyv alapja, a Mindörökkében egészen más idők járnak. A novella szereplői békebelinek is mondható örök nyomorukban vergődnek, a filmben ugyanez már a közeli jövő, s a háborús körülményekből is fakad, és ennek megfelelően sokkal kegyetlenebb. Míg Tar hőse, Ocsenás „csámpás menésű negyvenes, lötyögő fekete nadrágban”, ugyanő Pálfi disztópiájában kigyúrt fiatalember – a Mundruczó-filmekből ismert amatőr, Polgár Tamás kiváló alakításában. S hogy a különbség még szembeötlőbb legyen, épp ő a kívülálló szemlélője annak az őrületnek, amely az állandó acsarkodásból születik. Mert itt már nem a pofon csattan, hanem a géppisztoly sül el, a kocsmai hőzöngésből pedig lincselés lesz.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
