Pálfi György 2015-ben forgatott, de csak most bemutatott filmjében ugyanez a helyzet. Ám hiába volt a Tar-szöveg a forgatókönyv alapja, a Mindörökkében egészen más idők járnak. A novella szereplői békebelinek is mondható örök nyomorukban vergődnek, a filmben ugyanez már a közeli jövő, s a háborús körülményekből is fakad, és ennek megfelelően sokkal kegyetlenebb. Míg Tar hőse, Ocsenás „csámpás menésű negyvenes, lötyögő fekete nadrágban”, ugyanő Pálfi disztópiájában kigyúrt fiatalember – a Mundruczó-filmekből ismert amatőr, Polgár Tamás kiváló alakításában. S hogy a különbség még szembeötlőbb legyen, épp ő a kívülálló szemlélője annak az őrületnek, amely az állandó acsarkodásból születik. Mert itt már nem a pofon csattan, hanem a géppisztoly sül el, a kocsmai hőzöngésből pedig lincselés lesz.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
