Visszhang: film

Nő az ablakban

  • - kg -
  • 2021. május 26.

Visszhang

A címbéli nő Amy Adams, és ha ő néz ki egy – földi halandó számára nem is e világi – New York-i brownstone épület ablakából, hogy fényképezőgépével kémlelje a szomszédokat, az már félsiker, gondolhatnánk.

Még akkor is, ha az efféle kémlelések mögött rendre ott van, hogy valaki a kreatív teamból egyszer részt vett egy Hitchcock-kurzuson, és kellemes emlékekkel távozott. Ezúttal már magát a regény íróját is kezelték Hitch-stréberséggel, és akkor még a rendezőről nem is beszéltünk, akin végképp elhatalmasodtak a filmtörténeti rángások. Szegény Amy pedig csak néz kifelé azon az ablakon, otthonkája takaros, tekintete zavart, egyik kezében nyugtató, a másikban ital, a pszichiátere agorafóbiára esküszik, mindenki más a Hátsó ablakra. Igaz, Otto Preminger Laurájából (magyarul: Valakit megöltek, 1944) is bejátszanak egy keveset, Clifton Webbet mindig öröm látni, Gary Oldman viszont úgy fest, mint akinek épp most szóltak, hogy tajtékoznia kell egyet. Egy profinak ez semmi, azt sem kell tudnia, hol van, Oldmanon sem látszik, hogy képben lenne, ez most melyik film. Amyt ott hagytuk el, hogy áll az ablaknál és néz: addig-addig csinálja ezt, míg a szomszédban konyhakés nem villan, amely mintha Julianne Moore-ba szaladna bele, Jennifer Jason Leigh-ben viszont a vágóolló tett kárt, őt szinte teljesen kivágták, még az üvegplafonnak is nagyobb szerep jut (na, mi?!), mint neki. Még a pszichiátert is egy Pulitzer-díjas művész alakítja, egyedül a macska nem nyert még semmit – ez a hatalmas pazarlás ad egy kis szürreális ragyogást e nagyon B thrillernek. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.