Visszhang: animációs film

Orion és a Sötétség

  • SzSz
  • 2024. március 6.

Visszhang

Öltsön bármilyen formát, a művészet mindig az emberiség nagy kérdéseire keresi a választ: mi van a halál után, hát még előtte, s mi értelme a szerelemnek?

Charlie Kaufmant is ezek izgatják, de hajlamos egy szorongó művész vagy egy gyötrődő szerelmes kálváriájaként a nézők elé tárni őket. Készített már animációs filmet (Animalisa), ám azt felnőtteknek szánta, az Orion és a Sötétség ellenben Emma Yarlett gyerekkönyvének adaptációja. Az ezúttal csak a forgatókönyvet jegyző Kaufman (a rendező Sean Charmatznak ez a játékfilmes debütálása) kézjegye így is tetten érhető, s ne feledjük, amikor legutóbb könyvet álmodott a vászonra (Adaptáció), abból is inkább könyvadaptációkról szóló elmélkedés kerekedett ki.

Nos, az Orion és a Sötétség is egyfajta kontempláció a gyerekmesékről, de ez inkább csak keretként jelenik meg. Maga a történet az animációk jól ismert terepén mutatja be a mindentől rettegő kisfiút, Oriont, akit egy éjszaka meglátogat a Sötétség, mert elege van abból, hogy minden este szapulja. A Werner Herzogra vagy épp David Foster Wallace-ra tett utalásokat valószínűleg kevés kiskorú érti, az Agymanók egyértelmű lekoppintását azonban valószínűleg ők is észreveszik: a Sötétség mellett megjelenik ugyanis az éjszaka többi titokzatos teremtménye, Álmatlanság, Csend vagy épp Rejtélyes zajok is. A film mégsem a Pixar animációjára hasonlít a legjobban, hanem inkább Kaufman előző netflixes próbálkozására, a Befejezésen gondolkodomra – csak épp annak zsigeri borzongása hiányzik belőle; elvégre egy meséről van szó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.