Amott Angelina Jolie és Brad Pitt unalmas házasságába csempészte vissza a régi lángot az egymásra kiadott kilövési parancs, emitt Donald Glover és Maya Erskine szeretnek egymásba bérgyilkolás közben/segítségével/ellenére.
Az újragondolt sorozatban egy titokzatos ügynökség rendezi álházasságokba kémaspiránsait; az okokról és a szervezet hátteréről semmit nem tudunk meg, és épp ez adja a széria üdítően bugyuta, mégis önreflexív zamatát. Bár az akciók és a suspense olajozottan működnek, nem kell elvesznünk az epizodikus küldetések részleteiben. Gyönyörködjünk inkább a karrier és a magánélet egyensúlyát felőrlő munka könyörtelenségében és az ebből fakadó érzelmi sérülések sorában!
Az alkotók, Glover és Francesca Sloane egyre durvuló megbízatások köré szervezik a laza cselekményt. Johnt (Glover) és Jane-t (Erskine) extrém életstílusuk fénysebességgel löki egyik párkapcsolati lépcsőtől (és krízistől) a másikig: a főszereplők természetes sármja (szöges ellentéteként Jolie és Pitt szinte természetellenes vonzerejének) és színészi intelligenciája nélkül könnyen elsikkadna a történet érzelmi tétje. A felfokozott tempó és a dráma-vígjáték hangnemének éles ütközései néha így is fenyegetik az átélhetőséget; szinte kívánjuk azokat a banális kis epizódokat, amikor kicsit fellélegezhetünk. A Mr. és Mrs. Smith remek móka, amely csak annyira piszkálja korunk szorongásait, amíg nem megy a szórakozás rovására.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
