Visszhang: könyvmelléklet

Stefan Hertmans: A fordult szív

Visszhang

1088-ban a Francia Királyság legtöbb városában még viszonylagos békében élnek egymás mellett keresztények, zsidók és muszlimok, a kevert házasságról azonban hallani sem akar a társadalom.

Nem úgy a két fiatal szerelmes, akik Rómeó és Júlia módjára, minden vallási kötelezettséget átlépve egymásba szeretnek és megszöknek. Ha ez nem pecsételné meg örökre a sorsukat, a nyakukba kapják az első keresztes háborút is. Egy soha véget nem érő szenvedéstörténet kezdődik.

A regény nemcsak David és Hamutal történetét meséli el, hanem az író útját is, azt a több mint húsz évet, amit Hamutal nyomainak felkutatásával töltött, Rouentól Kairóig bejárva az utat, amit a nő is megtett, hogy megtalálja elveszett gyerekeit és visszataláljon az életbe. Bár kezdetben a két idősík váltakozása zavarónak hat, az író mindig épp akkor távolít el az ezeréves történettől, amikor nem akarnánk visszatérni a jelenbe, ám a történet előrehaladtával a síkok organikusan egymásba fonódnak, és már legalább annyira szorítunk Hamutalnak, mint annak, hogy Hertmans is beteljesítse küldetését.

A szerző egy egyiptomi zsinagógában talált ősi dokumentumhalmaztól indul, és rendkívül érzékletesen kelti életre a prozelita nő szenvedéseit, könnyen múló boldogságát, közben pedig megrajzolja a 11. század végén elhatalmasodó idegengyűlöletet és vallási fanatizmust is. Azért a történet némi reménnyel is szolgál: az elfogadás, illetve a helyünk megtalálása a közösségben majdnem minden sebet képes begyógyítani.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A bizonytalanság tudománya

  • Fekete Émi

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. 

Az örök másodikok

  • Nagy István

Hiába számít Wales legsikeresebb együttesének a Manic Street Preachers, a top pozíció eddig csak egyszer, a This Is My Truth Tell Me Yoursszal jött össze nekik a brit albumlistán, és annak is már 23 éve.

Ismétlő órák

  • Bacsadi Zsófia

1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós, a magyar mozgóképkultúra sokat vitatott főalakja. Legfőbb ideje, hogy utánanyúljunk, amíg nem távolodik túl messzire.

Kosztümben

  • TPP

A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.

Álljunk meg egy szóra!

  • Novák Piroska

Husz Ágnes keramikusművész 1994 óta él és dolgozik Japánban. A Tomeishi-projekt, egy nemzetközi színtérre tervezett utazó kiállítás tavaly debütált Tokióban. A budapesti helyszínre érve az anyag már olyan friss és helyspecifikus darabokkal is bővült, amelyek a nyáron készültek Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.

Szörnyeink

  • Rádai Andrea

Ritkán fordul elő, hogy epikus mű színházi adaptációja nem hagy hiány­érzetet maga után. A Káli holtak ilyen, sőt a feldolgozás bizonyos értelemben meg is haladja az alapjául szolgáló regényt, de legalábbis megoldásokat kínál a szöveg vélt vagy valós problémáira.

„Két évig pihentem”

  • Csáki Judit

Lassan negyven éve a Katona társulatának tagja. Most leg­újabb bemutatója, a Káli holtak kapcsán kérdeztük a hosszú szériákról, a pihenésről és a színház szerepéről.

„Remélem, vicces”

Humor, irónia, szokatlanság keveredik az alakjában. Kaposváron végzett, tagja volt Bodó Viktor társulatának, majd szabad­úszóként számos – főleg független – produkcióban dolgozott, amelyek közül talán A halál kilovagolt Perzsiából volt a legki­emelkedőbb. Útkeresésről, stand-upról, és az egykori SZFE-ről is beszélgettünk.

„Mintha egy démon”

  • Szentgyörgyi Rita

A római székhelyű NoGravity Company alapítója egyedülálló összművészeti előadásokat hoz létre saját fejlesztésű színházi gépek és koreográfiai technikák segítségével. A társulat a megújult Budapesti Őszi Fesztiválra, a Dante halálának 700. évfordulójára tervezett Infernóval érkezik, hogy háromdimenziós koreográfiával, repülő táncosokkal és káprázatos jelmezekkel repítsenek el minket a barokk kor illúziószínházába.