Visszhang: koncert

The Jesus and Mary Chain

Visszhang

Két nappal az ausztriai koncert előtt jön a hír, hogy a Reid fivérek alkotta The Jesus and Mary Chain fellép nyáron, a Fekete Zaj fesztiválon.

Az ember mégis bevállalja az utazást, ha már akkreditált. A helyszín a Bécstől északnyugati irányban 60 kilométerre fekvő kisváros, Krems, azon belül is a Donaufestival. A közvetlen szomszédságban található focipályán épp a harmadosztályú hazai csapat játszik sima meccset a Drassburggal (3-1). A fesztivál kicsit nehezen értelmezhető összművészeti esemény kiállításokkal, vetítésekkel és koncertekkel, amelyen egyértelműen a JAMC a fő attrakció. A testvérpár 22.40-kor lép a mintegy ezer férőhelyes Stadtsaal színpadára, egy dobossal, egy basszusgitárossal és egy gitárossal kiegészülve. Az énekes Jim Reid ezúttal jóval kevesebbet kommunikál a közönséggel a hét évvel ezelőtti bécsi bulihoz képest, William Reid azóta sem lett jobb gitáros, de gerjesztésben továbbra is verhetetlen.

A nyitány a programadónak is megfelelő Jamcod, amelyet a sokkal nagyobb ovációt arató klasszikus, a Happy When It Rains követ. A zenekar ezúttal jóval rövidebb műsort játszik, mint a mostani turnén általában, ráadásul öt dalt adnak elő a nemrég megjelent és nem igazán acélos Glasgow Eyesról. Viszont remekül nyomják le a Some Candy Talkingot és a zúzós In a Hole-t, és a záró Just Like Honey-val és Reverence-szel sem lehet mellényúlni. De 65 percnyi torzítás után sajnos véget ér a buli, és a hazaút háromszor olyan hosszú, mint a koncert volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.