Visszhang: lemez

High on Fire: Cometh the Storm

  • Harci Andor
  • 2024. április 24.

Visszhang

1999-ben a Sleep a Deepsmoker című, egyetlen, 52 perces riffmantrából álló lemezével letette a modern doom metál egyik sarokkövét.

Matt Pike gitáros arra a lehetetlenségre vállalkozott, hogy egyszerre idézze meg a Motörhead őrülten vágtató tempóját és a Black Sabbath-féle doom vehemenciáját.

És megnyerte. Ezt látszik igazolni a High on Fire 2000 óta tartó, megalkuvások nélküli menetelése, még Grammy-díjat is kaptak a 2018-as Electric Messiah című lemezért. Azóta Pike és Jeff Metz basszusgitáros mellé Coady Willis személyében új dobos került, és a trió legújabb, Cometh the Storm címet viselő albuma úgy nyúl vissza a 2010 előtti hangzásvilághoz, hogy egy pillanatra sem tűnik ön­ismétlőnek. Már a lemezt indító Lambsbreadnél megjelennek a védjegyszerű, diszkordáns akkordok és a közel-keleti zenei hatások, Pike pedig nem is próbál tisztán énekelni, inkább olyan, mint egy láncdohányos oroszlán. A Burning Down csontszáraz dobritmusa hegyeket is képes lenne kettészakítani, a fojtottan induló, majd váratlanul tombolni kezdő címadó számot hallgatni pedig olyan érzés, mintha egy légkalapáccsal vernének félholtra. A Karanlık Yol instrumentális átvezetőjében megszólaló török pengetős hangszer, a baglama enged egy kis pihenőt, de a lemez lendülete és ereje ezt követően sem lankad, egészen a doom-himnusz Darker Fleece 10 perces zárásáig. Épületbontó vállalatok megfontolhatnák a lemez alkalmazását nagyobb kihívások esetén.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.