Visszhang: dokumentumfilm  

Zuhanás: A Boeing-ügy

  • SzSz
  • 2022. március 2.

Visszhang

2018 októberében – 181 utassal és nyolcfős személyzettel a fedélzetén – rejtélyes körülmények között lezuhant az indonéziai Lion Air Jakartából Pangkal Pinangba tartó járata.

Öt hónappal később az Ethiopian Airlines Addisz-Abebából Nairobiba közlekedő járatával kísértetiesen hasonló baleset történt – 149 utas és a nyolcfős személyzet veszett oda. Mindkét repülőgép a Boeing legújabb 737 MAX nevű típusa volt, amelyet néhány hónappal korábban állítottak forgalomba szerte a világon.

Rory Kelly dokumentumfilmje egyrészt átfogó módon mutatja be a modern repülés történetében példátlan katasztrófákat animációkkal, pilóták munkájának az elemzésével, rokonok és hozzátartozók visszaemlékezéseivel. Emellett azonban körbejár egy nagyobb történetet is: a Boeing cég fel­emelkedését és bukását. A vállalat sokáig a megbízhatóság szinonimájának számított – „If it’s not Boeing, I’m not going”, azaz „Ha nem Boeing, nem megyek”, tartotta a fáma évtizedekig. Ahogy azonban a repülés lassan tömegközlekedéssé vált és sorra jelentek meg a riválisok, élükön az európai Airbusszal, a cég lassan megváltozott. Megérkeztek a Wall Street fejesei, a minőség helyett pedig a jelszó egyre inkább a nyereség lett – megismerjük a két gép tragédiájának valódi okait.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”