Visszhang: dokumentumfilm  

Zuhanás: A Boeing-ügy

  • SzSz
  • 2022. március 2.

Visszhang

2018 októberében – 181 utassal és nyolcfős személyzettel a fedélzetén – rejtélyes körülmények között lezuhant az indonéziai Lion Air Jakartából Pangkal Pinangba tartó járata.

Öt hónappal később az Ethiopian Airlines Addisz-Abebából Nairobiba közlekedő járatával kísértetiesen hasonló baleset történt – 149 utas és a nyolcfős személyzet veszett oda. Mindkét repülőgép a Boeing legújabb 737 MAX nevű típusa volt, amelyet néhány hónappal korábban állítottak forgalomba szerte a világon.

Rory Kelly dokumentumfilmje egyrészt átfogó módon mutatja be a modern repülés történetében példátlan katasztrófákat animációkkal, pilóták munkájának az elemzésével, rokonok és hozzátartozók visszaemlékezéseivel. Emellett azonban körbejár egy nagyobb történetet is: a Boeing cég fel­emelkedését és bukását. A vállalat sokáig a megbízhatóság szinonimájának számított – „If it’s not Boeing, I’m not going”, azaz „Ha nem Boeing, nem megyek”, tartotta a fáma évtizedekig. Ahogy azonban a repülés lassan tömegközlekedéssé vált és sorra jelentek meg a riválisok, élükön az európai Airbusszal, a cég lassan megváltozott. Megérkeztek a Wall Street fejesei, a minőség helyett pedig a jelszó egyre inkább a nyereség lett – megismerjük a két gép tragédiájának valódi okait.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.