mi a kotta?

10 év

  • mi a kotta
  • 2015. április 13.

Zene

Tíz perc az nagy idő, Elemér! – énekelte az ötvenes években Kazal László a dalt, melyben pontos munkakezdésre serkentették a henye, de azért a jó szóra hajló dolgozókat. Tíz év az nagy idő, Elemér! – parafrazeálhatjuk most e hajdani sláger bemondását, hiszen elérkeztünk a Müpa jubileumi hétvégéjéhez, amely az intézmény tízedik születésnapjának megünneplésére hív mindnyájunkat. Ezen a két napon ugyanis koncertek sora ígérkezik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, méghozzá az elmúlt évtized állandó közreműködőinek felléptével! Bee­thovennel és Bartókkal jön majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Vásáry Tamás (március 14., öt óra), Rossinivel és Kodállyal a Budapesti Fesztiválzenekar (március 15., kilenc óra), Bachhal Vashegyi György kórusa és zenekara (március 15., öt óra), s Mozart Koronázási miséjével az MR Zenei Együttesek formációja (március 15., hét óra). A jubileumi hétvége első napján természetesen Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok is koncertet adnak majd, s programjuk első felében Brahms ritkán játszott kórusműve, A párkák éneke fog megszólalni (március 14., kilenc óra).

„Reszkessen az égtől

az emberi faj,

Mert istenek őrzik

örök kezeikben

a Lét jogarát

s élnek vele kedvre.

 

Reszkessen ezerszer

kit ők fölemelnek!”

Babits Mihály fordításában így beszél az Iphigenia Taurisban című Goethe-dráma címszereplője, megidézve a sorsok fonalát kezelő párkák énekét, amely ezen az estén az emberfajról ugyancsak sokat tudó Bartók Béla Concertójával párban fog felhangzani.

A hétvége az ünneplésé, a péntek pedig a kortárs fölfedezéseké lesz, hiszen e nap koncertjei két, korunkhoz közel eső szimfóniát is megismertetnek majd velünk. A MÁV Szimfonikus Zenekar bérleti hangversenyén a nyolcvanas évek nagy szovjet rockoperája, a Juno és Avosz révén ismerős Alekszej Ribnyikov 6. szimfó­niája fog Debussy korai kantátája, A tékozló fiú mellé kerülni (Zeneakadémia, március 13., hét óra). Ugyanekkor a Pannon Filharmonikusok esedékes fővárosi koncertje Karl Amadeus Hartmann, a jelentős, ám kevesek által ismert német komponista 1946-ban befejezett 2. szimfóniáját kínálja elénk (Nemzeti Hangversenyterem, március 13., fél nyolc). Bogányi Tibor és zenekara azután Kelemen Barnabást (képünkön) juttatja főszerephez Bruch hálás hegedűversenyével, a koncert záró száma pedig egy különleges zenekari egyveleg lesz –
A nürnbergi mesterdalnokok dallamaiból összeállítva.

Kedden újra Budapesten ül zongorához Grigorij Szokolov (Nemzeti Hangversenyterem, március 17., fél nyolc). A tavaszi koncertélet e menetrend szerint visszatérő, ám így is teljességgel kiismerhetetlen vendégművésze ezúttal Bach, Beethoven és Schubert műveit játssza majd. A kijózanodásra nem lesz időnk, hiszen másnap ugyanott Fülei Balázs és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar települ pódiumra (Nemzeti Hangversenyterem, március 18., fél nyolc), a Zeneakadémián pedig Takács-Nagy Gábor fogja bemutatni angliai együttesét, a remek Manchester Cameratát (március 19., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.