mi a kotta?

10 év

  • mi a kotta
  • 2015. április 13.

Zene

Tíz perc az nagy idő, Elemér! – énekelte az ötvenes években Kazal László a dalt, melyben pontos munkakezdésre serkentették a henye, de azért a jó szóra hajló dolgozókat. Tíz év az nagy idő, Elemér! – parafrazeálhatjuk most e hajdani sláger bemondását, hiszen elérkeztünk a Müpa jubileumi hétvégéjéhez, amely az intézmény tízedik születésnapjának megünneplésére hív mindnyájunkat. Ezen a két napon ugyanis koncertek sora ígérkezik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, méghozzá az elmúlt évtized állandó közreműködőinek felléptével! Bee­thovennel és Bartókkal jön majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Vásáry Tamás (március 14., öt óra), Rossinivel és Kodállyal a Budapesti Fesztiválzenekar (március 15., kilenc óra), Bachhal Vashegyi György kórusa és zenekara (március 15., öt óra), s Mozart Koronázási miséjével az MR Zenei Együttesek formációja (március 15., hét óra). A jubileumi hétvége első napján természetesen Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok is koncertet adnak majd, s programjuk első felében Brahms ritkán játszott kórusműve, A párkák éneke fog megszólalni (március 14., kilenc óra).

„Reszkessen az égtől

az emberi faj,

Mert istenek őrzik

örök kezeikben

a Lét jogarát

s élnek vele kedvre.

 

Reszkessen ezerszer

kit ők fölemelnek!”

Babits Mihály fordításában így beszél az Iphigenia Taurisban című Goethe-dráma címszereplője, megidézve a sorsok fonalát kezelő párkák énekét, amely ezen az estén az emberfajról ugyancsak sokat tudó Bartók Béla Concertójával párban fog felhangzani.

A hétvége az ünneplésé, a péntek pedig a kortárs fölfedezéseké lesz, hiszen e nap koncertjei két, korunkhoz közel eső szimfóniát is megismertetnek majd velünk. A MÁV Szimfonikus Zenekar bérleti hangversenyén a nyolcvanas évek nagy szovjet rockoperája, a Juno és Avosz révén ismerős Alekszej Ribnyikov 6. szimfó­niája fog Debussy korai kantátája, A tékozló fiú mellé kerülni (Zeneakadémia, március 13., hét óra). Ugyanekkor a Pannon Filharmonikusok esedékes fővárosi koncertje Karl Amadeus Hartmann, a jelentős, ám kevesek által ismert német komponista 1946-ban befejezett 2. szimfóniáját kínálja elénk (Nemzeti Hangversenyterem, március 13., fél nyolc). Bogányi Tibor és zenekara azután Kelemen Barnabást (képünkön) juttatja főszerephez Bruch hálás hegedűversenyével, a koncert záró száma pedig egy különleges zenekari egyveleg lesz –
A nürnbergi mesterdalnokok dallamaiból összeállítva.

Kedden újra Budapesten ül zongorához Grigorij Szokolov (Nemzeti Hangversenyterem, március 17., fél nyolc). A tavaszi koncertélet e menetrend szerint visszatérő, ám így is teljességgel kiismerhetetlen vendégművésze ezúttal Bach, Beethoven és Schubert műveit játssza majd. A kijózanodásra nem lesz időnk, hiszen másnap ugyanott Fülei Balázs és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar települ pódiumra (Nemzeti Hangversenyterem, március 18., fél nyolc), a Zeneakadémián pedig Takács-Nagy Gábor fogja bemutatni angliai együttesét, a remek Manchester Cameratát (március 19., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.