mi a kotta?

10 év

  • mi a kotta
  • 2015. április 13.

Zene

Tíz perc az nagy idő, Elemér! – énekelte az ötvenes években Kazal László a dalt, melyben pontos munkakezdésre serkentették a henye, de azért a jó szóra hajló dolgozókat. Tíz év az nagy idő, Elemér! – parafrazeálhatjuk most e hajdani sláger bemondását, hiszen elérkeztünk a Müpa jubileumi hétvégéjéhez, amely az intézmény tízedik születésnapjának megünneplésére hív mindnyájunkat. Ezen a két napon ugyanis koncertek sora ígérkezik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, méghozzá az elmúlt évtized állandó közreműködőinek felléptével! Bee­thovennel és Bartókkal jön majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Vásáry Tamás (március 14., öt óra), Rossinivel és Kodállyal a Budapesti Fesztiválzenekar (március 15., kilenc óra), Bachhal Vashegyi György kórusa és zenekara (március 15., öt óra), s Mozart Koronázási miséjével az MR Zenei Együttesek formációja (március 15., hét óra). A jubileumi hétvége első napján természetesen Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok is koncertet adnak majd, s programjuk első felében Brahms ritkán játszott kórusműve, A párkák éneke fog megszólalni (március 14., kilenc óra).

„Reszkessen az égtől

az emberi faj,

Mert istenek őrzik

örök kezeikben

a Lét jogarát

s élnek vele kedvre.

 

Reszkessen ezerszer

kit ők fölemelnek!”

Babits Mihály fordításában így beszél az Iphigenia Taurisban című Goethe-dráma címszereplője, megidézve a sorsok fonalát kezelő párkák énekét, amely ezen az estén az emberfajról ugyancsak sokat tudó Bartók Béla Concertójával párban fog felhangzani.

A hétvége az ünneplésé, a péntek pedig a kortárs fölfedezéseké lesz, hiszen e nap koncertjei két, korunkhoz közel eső szimfóniát is megismertetnek majd velünk. A MÁV Szimfonikus Zenekar bérleti hangversenyén a nyolcvanas évek nagy szovjet rockoperája, a Juno és Avosz révén ismerős Alekszej Ribnyikov 6. szimfó­niája fog Debussy korai kantátája, A tékozló fiú mellé kerülni (Zeneakadémia, március 13., hét óra). Ugyanekkor a Pannon Filharmonikusok esedékes fővárosi koncertje Karl Amadeus Hartmann, a jelentős, ám kevesek által ismert német komponista 1946-ban befejezett 2. szimfóniáját kínálja elénk (Nemzeti Hangversenyterem, március 13., fél nyolc). Bogányi Tibor és zenekara azután Kelemen Barnabást (képünkön) juttatja főszerephez Bruch hálás hegedűversenyével, a koncert záró száma pedig egy különleges zenekari egyveleg lesz –
A nürnbergi mesterdalnokok dallamaiból összeállítva.

Kedden újra Budapesten ül zongorához Grigorij Szokolov (Nemzeti Hangversenyterem, március 17., fél nyolc). A tavaszi koncertélet e menetrend szerint visszatérő, ám így is teljességgel kiismerhetetlen vendégművésze ezúttal Bach, Beethoven és Schubert műveit játssza majd. A kijózanodásra nem lesz időnk, hiszen másnap ugyanott Fülei Balázs és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar települ pódiumra (Nemzeti Hangversenyterem, március 18., fél nyolc), a Zeneakadémián pedig Takács-Nagy Gábor fogja bemutatni angliai együttesét, a remek Manchester Cameratát (március 19., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?