„A császári pár határozottan megígérte részvételét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a termet fél 7 órakor nyitják ki, és a császár, a császárné, valamint az udvartartás fogadása miatt a közönség fél 8 óráig foglalhatja el a helyét. A hölgyek és urak kötelesek ünnepi öltözetben megjelenni, katonai személyeknek kötelező a díszsisak vagy tábori ruha viselése.” 1918 januárjában így harangozta be a Neue Freie Presse A katonadal az osztrák–magyar hadseregben című hangversenyt, amelyet a Monarchia hadügyminisztériumának zenetörténeti központja szervezett. Az első világháború negyedik esztendejében, a lassanként már körvonalazódó összeomlás árnyékában jelentős propagandaeseménynek szánták ezt a koncertet, alkalmasint a sokszínűségében is kikezdhetetlen K. u. K. egység bizonyságául. A január 12-i este, melyen az uralkodói párból végül csak Zita jelent meg, ezt az áhított hatást már nemigen válthatta ki, viszont emlékezetes nemzetközi sikert hozott Bartók és Kodály számára. Maga Bartók egy levelében így számolt be a bécsi Konzerthaus nagytermében megtartott koncertről: „…a rendező generálisok sok furcsaságot produkáltak, pl.: »elhervaszt Ferenc Jóska…«, ehelyett »elhervadok a bánatba (!!)« kellett énekelni; aztán: csupán német és magyar nyelv volt engedélyezve (dualizmus): ezért kellett a tót dalokat német fordításban énekelni. [...] Jó, hogy végre egyszer »valódi« magyar népdalokat is hallhatott az a néhány bécsi zenész, aki véletlenül mégis belécsöppent a pénz- és egyéb arisztokraták társaságába.”
Száz éve azt tervezték, hogy a katonadalok – immár Bartók által kibővített – válogatása Budapesten is felhangzik, ám erre némiképp megkésve, ám számunkra örvendetes módon most vasárnap kerül sor: többek közt Pál István „Szalonna”, Kelemen Barnabás és a Szent Efrém Férfikar részvételével (Zeneakadémia, október 7., fél nyolc). Bartók és Kodály, valamint egy fontos évforduló azután két nappal később is elénk jut majd a Zeneakadémián, ahol is kedd este a 75 éves Rádiózenekart fogják megünnepelni: Liszt, Dohnányi, Bartók és Kodály zenéjével, Vásáry Tamás és Kovács János vezényletével, s ráadásul Ránki Dezső közreműködését ígérve (október 9., fél nyolc).
Közben persze nagyban zajlik a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál is, s Bartók értelemszerűen ott is szerephez jut. A hírneves kamaraformáció, a Quatuor Diotima koncertje például az 5. vonósnégyes előadásával indul majd, hogy aztán ősbemutató gyanánt egy kortárs magyar mű, Bella Máté Tanulmánya is megszólaljon a műsoron (BMC, október 9., fél nyolc).
Végül jöjjön még egy bécsi bemutató a múlt századelőről: A kis hableány. Nem a Disney-rajzfilm, s nem is az Andersen-mese, hanem az utóbbi nyomán komponált szimfonikus fantázia, Alexander von Zemlinsky szerzeménye, amely 1905-ben került először a császárváros közönsége elé. Ez a különlegesség a Nemzeti Filharmonikus Zenekar jövő csütörtöki koncertjén hangzik majd fel, Brahms I. zongoraversenyének nyomában, a karmester a múlt századforduló delikát zenéinek specialistája, Fabrice Bollon lesz (Zeneakadémia, október 11., fél nyolc).
