„A mostani újra fullos lesz”

  • rés a présen
  • 2022. április 5.

Zene

Két olyan külföldön élő magyar zenészt is láthatunk idén a Budapest Ritmo világzenei fesztiválon, akik még sosem léptek fel Magyarországon - ígéri Weyer Balázs programigazgató.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2022.  március 24-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

rés a présen: Hogyan kapcsolódik egymáshoz a WOMEX és a Ritmo?

Weyer Balázs: A Budapest Ritmo indulását egyértelműen a Budapesten rendezett Worldwide Music Expo, a WOMEX inspirálta. Szerettük volna újraélni azt a pezsgést, de kevésbé az üzleti, jobban a kreatív részre koncentrálva. A saját ízlésünk után megyünk, a saját sztorinkat írjuk, miközben egyébként számos területen hosszú távon is együttműködünk, közösen dolgozunk ki európai uniós programokat, most például az általunk vezetett európai világzenei platform megalakításába vágtunk bele, amelyik az első magyar vezetésű EU-s kreatív platform lesz. A Ritmo persze kisebb méretű, mégis a közép- és kelet-európai térség meghatározó világzenei eseményévé vált a szakma számára.

rap: Hol tart most a fesztivál?

WB: Kétévnyi, kényszerű kihagyás után ez a mostani újra fullos lesz.

Egyre több az olyan specialitásunk, amelyekről a szakmában tudják, hogy mi értünk hozzá a legjobban.

Ilyen a visegrádi és a balkáni térség új előadóinak felfedezése, beindítása, de ilyen az is, hogy 2016 óta mi teremtettük meg az Európa Kulturális Fővárosa és a világzenei szakma évenkénti találkozásának lehetőségét, miáltal megnőtt a világzene jelenléte az EKF-programokban Európa-szerte. Új produkciók létrehozását is támogatjuk, illetve intim, egy-két fős produkciók koncertjeit. Az idei év újdonsága pedig a zenei dokumentumfilmek fesztiválja lesz. A tavalyi, járvány sújtotta kiadás után úgy gondoltuk, hogy színpadi koncertek egyszerű közvetítése helyett inkább zenés filmeket csinálunk, dokumentumfilmeket, illetve zenés etűdöket. Megfilmesített lemezeket, hosszú videóklipeket. Mi magunk sem tudjuk még, hogyan nevezzük ezeket. Tavaly Dresch Mihály, Cserepes Károly és az ODD ID készíthetett filmet, az idén pályázati úton végül Deva, illetve Paár Julcsi Uljana Quartetje nyerte el az ehhez szükséges pénzügyi és szakmai támogatást.

A filmes irányba való nyitás látványosan beindította a közös gondolkodást az egy generációhoz tartozó filmesek és zenészek között. Reisz Gábor, Damokos Attila, Szilágyi Fanni, Szimler Bálint, Karcis Gábor magasra tették a lécet tavaly készített filmjeikkel, az idén pedig zsűriként, mentorként is segítették a munkát.

 
Fotó: Nagyillés Szilárd

rap: Az idén mikor lesz a Ritmo?

WB: A koncertprogram gerince az Akváriumban zajlik április 8-án és 9-én. Előző nap, április 7-én a Szimplában lesz az úgynevezett showcase, hat, egyenként 30 perces koncerttel a pályázati úton bejutott zenekaroktól, két magyar, egy kanadai-magyar, egy szerb, egy lengyel és egy bosnyák produkció lép fel. Ők feltörekvő, fiatal vagy nemrég alakult zenekarok, vagy előadók, akiket a nemzetközi szakma feltehetőleg itt lát majd először. A szakmának szóló, szintén az Akváriumban tartott konferenciaprogramon a balkáni térségre, a következő évek EKF-városainak bemutatkozására és programjaira, illetve a film és zene találkozására koncentrálunk. Az Akvárium mellett a Toldi moziban is lesznek filmvetítések és beszélgetések. Levezetésképp pedig lengyel táncház, napzáró DJ-bulik a Toldiban és még sok minden más várja a látogatókat.

rap: Kik a kiemelt fellépők?

WB: Boszniából három fellépőnk is lesz, mert az elmúlt években a MOST nevű Kreatív Európa programunk miatt szinte a teljes balkáni térséget feltérképezhettük. Komoly hangsúly lesz Lengyelországon is, szintén három fellépővel, a már ismert Sutari és a Tegie Chlopy mellett a még viszonylag ismeretlen Sekunda is velünk tart. Az olasz Kalascima és a Besh O Drom először lép itt fel együtt, a Random Trip pedig izgalmas kémiai reakcióra lép majd Lukács Miklóssal, Palya Beával, Borbély Mihállyal. Láthatunk majd két olyan külföldön élő magyar zenészt is, akik még sosem léptek fel Magyarországon: a Boi Akih együttesben Kiss Dodót, illetve a gyerekkora óta Kanadában élő, Maliban és Burkina Fasóban is megfordult korást, Lukács Sophie-t.

rap: Ha új életet kapnál, világzenész lennél?

WB: Hogy milyen zenész lennék, az másodlagos, de azt tényleg sajnálom, hogy annak idején felhagytam az aktív zenéléssel. De azt hiszem, sokkal jobb közönség vagyok, mint amilyen alkotó lennék, és az évek során rájöttem, hogy ez is egy képesség. Igyekszem nem engedni abból az elvből, hogy nem léptetünk fel olyan művészt, akit mi magunk ne láttunk volna korábban élőben, hiszen semmilyen felvétel nem pótolhatja a helyszíni élményt. Szerencsére az elmúlt ősszel már sok nagyon emlékezetes élő zenei élményt szerezhettem. Nekem ez az egész arról is szól, hogy átadhassam, amit én is éreztem ezeken a koncerteken.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.