Zene

Könnyen lehet, a szerdai hatvanéves jubileumi gálakoncert lesz a Rajkó együttes utolsó nagyszabású fellépése – bár az együttes vezetőinek van tapasztalata arról, hogyan lehet fölállni vertnek látszó helyzetekből. Gerendási Istvánt, az együttes vezetőjét és a Rajkó zeneiskolájában is tanító Szenthelyi Miklós hegedűművészt kérdeztük.

Tanult Kodály Zoltánnál és Hubay Jenőnél, koncertezett az idős Richard Strauss és a jó barát Pablo Casals oldalán, tevékeny részese volt Bartók-ősbemutatónak és Mozart szülővárosa, Salzburg többet köszönhet neki, mint megannyi hajdanvolt hercegérsekének: nem kétséges, hogy gazdag és jelentékeny művészsors jutott az 1997-ben elhunyt Végh Sándor osztályrészéül.

Pinchas Zukerman, a Budapesti Fesztiválzenekar dicső vendége mondhatni jelentéstani felismerést kínált a hallgatóság számára Beethoven Hegedűversenyének magánszólamában.

A Sexepil énekese volt 1989-ig. Azóta nem volt színpad közelében, de idén a régi felállásban újra összeállt az alternatív rockzenekar, és június 7-én koncertet adott az A38 hajón. Mi történt a köztes időszakban, hogyan látja a múltat, és tervezi-e a visszatérést? - erről beszélgettünk vele még a koncert előtt.

A letöltések korában szerte a világon sokan törik a fejüket, hogyan lehetséges új módokon pénzhez jutni a művészetcsináláshoz. Az egyik módszer az, amikor a rajongóktól előre szedik be a pénzt a még csak tervezett filmekhez vagy lemezekhez. Vajon működhet-e ez a modell hazánkban is? – zenészek, producerek segítségével erre kerestük a választ.

Hét év szünet után új albumot jelentetett meg az amerikai-skót Garbage. Steve Marker gitáros coloradói otthonából hívta fel a Narancsot, és mesélt különlétről és egymásra találásról.

A komáromi Monostori Erődben rendezték az idei Mediawave-et, nem az egész területén persze, ahová egy gigafesztivál is elférne, hanem a Duna felőli, magas falakkal körbevett udvarán és az onnan nyíló helyiségekben. A kezdeti, enyhén klausztrofób érzést hamar legyűrte a barátságos, mondhatni meghitt együttléthangulat, kint, a part mentén árusok és sátorozók, bent filmvetítések, beszélgetések, kiállítások, workshopok, esténként pedig koncertek.

A New York-i Met lassanként minden rekordot megdönt világszerte sugárzott operaközvetítéseivel. S hozzá megdönt egy rakás közhelyet is, hisz bizonyítottan képes új tömegeket csábítani az opera műfajához, a trendiség dicsfényével vonja be az operafogyasztás tevékenységét, és nem utolsósorban: a legnagyobb válság közepette is kifizetődő üzletnek mutatja a magaskultúrát.