Lemez

A tökéletes alibi

Thom Yorke: Tomorrow’s Modern Boxes

Zene

Nehezen viselem, ha egy férfi nyávog, és talán Thom Yorke az egyetlen kivétel.

Korábban még ide tartozott az egyértelmű Yorke-tanítvány, Matt Bellamy is, de a legutóbbi két Muse-album után lekerült a listáról, melyen most már a Radiohead frontembere az egyetlen szereplő. Valóban iskolát teremtő figura, és nemcsak a sajátos falzettje miatt – nagyon sok érdemét tudnánk most itt felsorolni, csak nincs elég helyünk hozzá.

Ráadásul az utóbbi időben tapasztalható némi megtorpanás is a hivatásos legenda karrierjében, és most nem csak a nagyon neves zenekaráról beszélünk. Bár persze említhetjük nyugodtan azt is, hiszen a legutóbbi Radiohead-album, a 2011-es The King Of Limbs nem hozta a korábbi művek színvonalát, ahogy a tavalyelőtti (többek között az RHCP-s Flea-t is felvonultató) szupergruppos próbálkozás, az Atoms For Peace sem szakította le a fejünket. Így az elektronikában egyre jobban elmerülő Yorke-tól sokan vártak már egy újabb szóló dobást, hiszen a nyolc évvel ezelőtti The Eraser igazán színvonalas darab volt, és a második Alkonyat-film soundtrackjére felvett Hearing Damage is remekül sikerült.

A Tomorrow’s Modern Boxesnak meglehetősen sajátos volt a megjelentetési módszere: Yorke az albumot a BitTorrenten keresztül tette elérhetővé úgy, hogy 6 dollárt fizethet érte, aki akar. Az első 24 óra alatt százezren töltötték le a lemezt, hat nap után pedig már egymillióan hallották (bár a nagy részük nyilván ingyen). És hogy mit hallunk? Ahogy az várható volt, egy barkácsmódszerrel felvett laptopalbumot a régi producer-haver, Nigel Godrich közreműködésével. Nyolc andalító dalt kapunk, melyek közül sajnos nem nagyon lehet kiemelni egyet sem – legalábbis pozitív értelemben. Oké, a Nose Grows Some-nak vicces a címe, a radioheades kollégával írt Guess Againben pedig legalább van egy kis élet, oszt’ csókolom. A többi számról többszöri meghallgatásra sem jut eszembe semmi, legfeljebb az, hogy a Pink Sectionnek elviselhetetlen a hangzása. Valahogy így néz ki a totális blöff, mert ami itt hallható, az tényleg az alibizés mintapéldája, és egyáltalán nem lepne meg, ha maga az elkövető is többször elaludt volna a felvételek közben. Remélhetőleg a készülő új Radiohead-lemez sokkal jobb lesz ennél.

2014, szerzői kiadás

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

Aki én vagyok

Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon. A tárlat érzékenyen és empatikusan mutat fel női sorsokat, leginkább a társadalom peremére szorult közösségek tagjainak életén keresztül. A téma végigkísérte Mark egész életművét, miközben ő maga sem nevezte magát feminista alkotónak. A művek befogadása nem könnyű élmény.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.