rés a présen

„A vonaton is tanulok”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. augusztus 28.

Zene

Bősze Ádám zenetörténész

rés a présen: Miért hagytad abba a műsorvezetést a Bartókon, és tértél át a komolyzenei stand-upra?

Bősze Ádám: A Bartók rádió tizenöt éve, ha lassú ütemben is, de folyamatos változással telt. Kezdődött a megfelelni vágyás elfelejtésével, folytatódott a rögtönzés elsajátításával, majd a színpadi beszédben való rutinszerzéssel, ami aztán alapot adott az önálló műsoroknak. Az utolsó rádiós években már egymást érték az esti produkciók, a komolyzenei stand-upok, azaz szórakoztató ismeretterjesztő előadások. Már 2022-ben szerettem volna fölmondani a rádiónál, de akkor a kollégák mindent megtettek azért, hogy maradjak. Ezért is nagyon hálás vagyok nekik, de rá egy évre már végérvényessé vált, új útra kell lépjek. Tavaly február 28-án dolgoztam ott utoljára.

rap: Mivel kezdted a tájolást?

BÁ: A virtigli stand-up volt az első. Az a két egész estés műsor (#szeretnekahallgatók, Bő szekund), amelyek ugyan komolyzenéről szóltak, de minden sztorinak az volt a célja, hogy az emberek nevessenek. 2017-ben és 2019-ben jelentkeztem új előadással. Utána „finomodott” az egész: noha a humor fontos szerepet játszott, de már nem a nevettetés, hanem a szórakoztató formában való ismeret­átadás kapott nagyobb hangsúlyt. Morendo címmel a zeneszerzők halálos betegségeiről beszéltem először, utána pedig a Nagy zenészek, nagy szerelmek című sorozat jött. Erre írtad te a Narancsban, hogy Bősze Ádám a komolyzene Nyáry Krisztiánja. A love storykkal pedig bejártam szinte az egész országot. És akkor jöttek a felkérések: az Eötvös10-től (Álkulcs a zenéhez, Muzikális bestiák), az Óbudai Társaskörtől (Nagy Himnusz sztori – Nyáry Krisztiánnal), a Nemzeti Táncszínháztól (Láb­ujj­hegyen – Megyeri Lénával), a MOMKulttól (Páratlan párok – László Ferenccel) és a Haydneumtól (Haydnnal Londonban, majd …Párizsban, az idén …Bécsben), hogy csak a legfontosabbakat említsem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.