mi a kotta?

A Piece For Peace

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/35. hétre

Az élet már nem rózsás, beköszöntött a tél – írta Schubert egyik barátja a zeneszerző melankolikus lelkiállapotáról 1828-ban. Amikor a komponistát a hogylétéről kérdezte, Joseph von Spaun, a nemesi származású jó barát ezt a választ kapta: „Gyere el Schoberhez ma este, és játszani fogok neked egy szörnyűséges dalciklust, amelyek jobban hatnak rám, mint bármi más, amit eddig írtam.” Azon az estén Schubert maga énekelte végig a Téli utazást, és amikor valaki megjegyezte, hogy A fenyőfa különösen tetszik neki, Schubert kijelentette: „Ezek a dalok jobban tetszenek, mint bármi, és idővel ti is így vélekedtek majd.” A dalciklus annak ellenére névelő nélkül szerepel a kotta­kiadások címlapján, hogy Wilhelm Müller költő még feltüntette a névelőt a saját versciklusa címében. Benjamin Appl baritonénekes és Villányi Dániel határozottan allegóriát – életre-halálra, szerelemre-magányra, reményre-borúra, vándorlásra, elvágyódásra – látnak a címben, és így is fogják előadni a magyarországi deportálások 80. évfordulójára emlékezve az Óbudai zsinagógában (szeptember 30., hét óra).

Ezen a pénteken a MÁV Szimfonikus Zenekar az Újvilág-szimfóniával búcsúztatja a nyarat a Bakáts Feszten. Dvořák remekművét Farkas Róbert karmester vezényli (Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom, augusztus 30., négy óra). A Budapesti Fesztiválzenekarral pedig másnap, immár szokás szerint a Hősök terén találkozunk, ahol a békéért játszanak orosz, ukrán, izraeli és palesztin hátterű szólistákkal, Fischer Iván vezetésével. „Együtt, a zene révén szeretnénk kifejezni közös reménységünket, hogy véget érhet a fegyveres konfliktusok okozta szenvedés, és a jövő a kölcsönös megbecsülés és a béke jegyében áll majd” – üzente a karmester. Diana Tishchenko és Alexander Sitkovetsky Bach-kettősversenyt játszanak, de felcsendül majd Mahler III. szimfóniájának utolsó tétele is a szeretetről (augusztus 31., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.