A fényképésznő - Máté Olga tárlata

  • Hajdu István
  • 2007. március 15.

Zene

Hogy Máté Olga (1878-1961) neve a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójáig jószerivel ismeretlen volt, annak oka egyrészt a magyar fotótörténet és esztétika sajátos merevségében és akaratos következetességében rejlik.
A "festőies" fényképezést, az ún. piktorializmust meglehetős lenézéssel kezelő Hevesy Iván A magyar fotóművészet története című, 1959-ben megjelent, hosszú ideig etalonnak tekinthető alapművében a tendenciának szívesen közlési lehetőséget adó valamikori szaklapról, de meg egyáltalán, magáról a fotóstílusról kategorikusan kimondta, hogy "Az Amatőr (...) 1904-1910 között már úgyszólván valamenynyi illusztrációját vörös, zöld, kék vagy lila színben nyomva közölte. A színes nyomdai reprodukálás mániájához az általános ízléstelenségen kívül az is hozzájárult, hogy a fotóamatőrök sokasága maga is tarkabarka színekben állította elő másolatait a brómolajnyomás, guminyomás és mindenekelőtt a pigmentnyomás segítségével. Sőt elsősorban azok, akik magukat fotóművészeknek tartották." Máté Olga, aki épp ezekben az években kezdte pályáját, a lehető legtermészetesebben, s tegyük hozzá azonnal, nagyszerű érzékkel használta a húszas évek közepéig a piktorializmus eszközeit, amelyek a stílustisztaságot a kizárólagossággal elérni igyekvő, komplikált korszakban vesztették el érvényüket, hogy aztán a nyolcvanas évek pluralizmusával legalább történeti értelemben visszanyerhessenek belőle valamennyit. A kilencvenes évek második felétől pedig, de különösen a digitális fényképezés megjelenése óta - vagy talán pontosabb, ha a fényképezés digitalizálásáról beszélünk - a piktorializmus egészen új hangsúlyokat kapott.

Elfelejtődésének másik oka, azt hiszem, már sokkal rétegzettebb és bonyolultabb. Annak ellenére, hogy élete és fényképei szorosan hozzákötődtek a magyar szellemtörténet egy meghatározó korszakához, képei a tízes-húszas évek fordulójának rendkívül fontos, művészi dokumentumai, a harmincas években felvett építészeti fotográfiái pedig a megújulásra képesség nagyszerű példái, Máté Olga - természetesen sokakkal együtt - éppen a két korszak folytonos átértékelődésének és föl- meg leminősítésének, a politikai és az esztétikai "akaratot" keményen érvényesíteni igyekvő szándékok áldozatává lett. Pontosan azért, mert munkáinak jó része, de meg élete is szorosan kötődött kora progresszív szellemi mozgalmaihoz, sőt egy pillanatra a Tanácsköztársaság bukása idején - szinte akaratlanul - a szó szoros értelmében hősi szerepvállalásra is kényszerült, folytonos kiszolgáltatottságban, mindig változó gyökerű gyanú árnyékában létezhetett csak. Ennek következményeként egyre kétségbeejtőbb egzisztenciális helyzetbe került, s a harmincas évek végén föl kellett adnia fotográfusi praxisát. S mindezt átszínezte a nőművész dilemmája, hogy vajon a női nemi identitás és az önfenntartó művészlét egyáltalán harmóniába simítható-e. Nem sokkal korábban, nem sokkal érvényesebb érvek birtokában Máté Olgának is meg kellett valahogy válaszolnia azt a kérdést, amit a festő, Gedő Ilka fogalmazott meg a negyvenes évek végén: "Milyen lehet vajon egy festőnő mondanivalója, hogyan néz az ki kb.? Egy mesterség, aminek testi-lelki hagyományait

férfiak adogatják

egymásnak az egyiptomi piramisok óta. Tőlük venni az életformát, a mesterséget, a világlátást, hogyne, persze, talán még a zsenialitást is." Meg kellett szenvednie a válasszal annak ellenére is, hogy Nádai Pál, az egyik első fotókritikus már 1916-ban leírta róla: "Dekoratívabb, festőibb és szenzibilisebb Székely Aladárnál. Egy asszony, aki az amatőrök stílusérzékenységét nagyon elmélyült technikai tudással kötötte össze. Képein mindenkor kicsendül a képszerűség, anélkül, hogy olcsó effektusokkal (...) körítené alakjait."

A kecskeméti kiállítás - közvetve-közvetlenül - E. Csorba Csilla kiváló monográfiájához kötődik, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Helikon Kiadó jelentetett meg (2006, 208 oldal, 3500 Ft). A 92 reprodukcióval illusztrált kötet az életmű pontos keresztmetszetét adja, az elmélyült és empatikus tanulmány pedig egy roppant gazdag, egyszersmind tragikus pálya plasztikus képét tárja fel. Máté Olga már-már emblematikus történetével E. Csorba Csilla nemcsak egy majdnem elfelejtett művész reputációját teremti meg, de feltárja annak az opálosan rétegzett viszonynak a szintjeit is, melyet a 20. századi-magyar-zsidó-nő-művész szólánccal keríthetünk körül.

Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, március 18-ig

Figyelmébe ajánljuk

Mik befolyásolják egy magánfogászati kezelés árait?

  • Fizetett tartalom

Az utóbbi években a magánfogászati ellátás árai is folyamatos emelkedést mutattak. Az állami egészségügyi rendszer leterheltsége és a hosszú várólisták miatt mégis egyre többen fordulnak magánszolgáltatókhoz. Nézzük meg, milyen tényezők befolyásolják a magán fogászatok költségeit!

Mik lehetnek egy online vállalkozás sikerének titkai?

  • Fizetett tartalom

Az online vállalkozások virágzása nem véletlen. Az internet adta lehetőségek nemcsak megkönnyítik az üzletindítást, hanem nagy növekedési potenciált is kínálnak. De mi kell ahhoz, hogy egy online vállalkozás valóban sikeres legyen? Nem elegendő pusztán egy jó ötlet vagy termék, hiszen a verseny nagy, a piac dinamikusan változik, és az ügyfelek elvárásai is egyre magasabbak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik lehetnek a legfontosabb sikertényezők.