Nesszosz vére - Szophoklész: Trakhiszi nők (színház)

  • Csáki Judit
  • 2007. március 15.

Zene

A fehér selyemmel bélelt tér hátrafelé erőteljesen rövidül, kisebbedő ablakkeretek - előttük-mögöttük járás - végtelenítik Héraklész és Déianeira palotáját. Már amennyire palota ez - oldalt frizsider, kólát kap ki belőle, aki megszomjazik. A tér bélése a dráma kibomlásával kétszer is megváltozik: először vérvörös, aztán gyászfekete.

A fehér selyemmel bélelt tér hátrafelé erőteljesen rövidül, kisebbedő ablakkeretek - előttük-mögöttük járás - végtelenítik Héraklész és Déianeira palotáját. Már amennyire palota ez - oldalt frizsider, kólát kap ki belőle, aki megszomjazik. A tér bélése a dráma kibomlásával kétszer is megváltozik: először vérvörös, aztán gyászfekete.

Gothár Péter erős, mindazonáltal kortalan díszletéhez hasonló és fantáziadús jelmez társul: Kovács Andrea a Kart, azaz a trakhiszi nőket fekete zakóba, hozzá alsógatyába öltöztette, a Hírnöknek sárga kalapot nyomott a fejébe. És ha ehhez hozzávesszük, hogy a trakhiszi nők közül kettőt férfi - Elek Ferenc és Mészáros Béla - játszik, valamint hogy a Dajkát alakító Szirtes Ági az elején kályhaezüsttel (szürke?) lefújva, hajában csavarókkal egy dobozban cigarettázik és keresztrejtvényt fejt, látjuk: Szophoklész drámája, a Trakhiszi nők a mába katapultált.

És lett belőle: utolsó jelenet egy házasságból. Karsai György és Térey János fordítása megannyi semlegesnek ható mai fordulatot használ - így aztán megtarthatja az istenek árnyékában küzdő és szenvedő emberi népséget.

Gothár számos filmes - avagy hangsúlyozottan teátrális - megoldással erősíti ugyanezt a hatást (tényleg: az egyik legjobb filmrendező miért is nem rendez filmet már évek óta?): a Kar mozgatása, dalai, a beszédmód olykori eltorzítása (és tolmácsolása) is a magasztosság ellen dolgozik.

Mi történik itt? Héraklész odahagyja otthonát, holmi államügyekben szólítja messze a dolga; felesége, Déianeira hűségesen és szerelmesen várja, legföljebb az tűnik föl neki, hogy másfél éve eltávozott férje ezúttal valami "végrendeletfélét" hagyott hátra, ami addig nem volt szokása. És a nép, a trakhiszi nép már susmorog; hamarosan tudhatni, hogy Héraklész csapodár volt, csak azt nem még, hogy mennyire. Az előadás egyik legjobb jelenete, amikor a Hírnök és Likhasz (ő is hírhozó) a nagyobb jutalom reményében hazugsággal vádolja egymást az asszony előtt: az egyik ablak kivágásában látunk gyorsított, majdnem-animációs filmes jelenetet. Lengyel Ferenc és Kocsis Gergely mélyértelmű, elgondolkodtató, parlamenti allúziókat keltő szópárbaja...

Aztán meghozzák Héraklész szeretőjét, Iolét, a hamvas és hallgatag lányt - Ónodi Eszter Déianeirája ekkor nem hatalmas-görögös haragra gyúl, hanem elbizonytalanodik és megrendül; népe tanácsát kéri, mit tegyen most. A nép sumákol - mi mást... Iolé hallgat; Ubrankovics Júlia e néma szerepben a helyzet és a figura számos árnyalatát képes megmutatni. Ónodi modern asszonya nagy erőfeszítéssel lenyomja saját torkán a megcsalattatást - és férje szerelmének visszaszerzését célozza meg. Nincs benne gyűlölet; szeretés van, négy nagy gyerek van, hosszú múlt van, középkorúság fenyegető réme van - és fegyelmezett kétségbeesés.

A Nesszosz vérébe áztatott ingről azt hiszi, valamiféle szerelmi vajákosság, amitől visszatér a hűtlen férj - ez az ő tragikus tévedése. A Kar legalábbis cinikus kétértelműséggel lendíti előre a történetet - meséli és kommentálja, gesztusban pedig leginkább kontrakarírozza: sopánkodik és pletykálkodik. A vész hallatán akkurátusan vörösre festi a falakat - később, annak rendje és módja szerint feketére. A népnek egyenként jelleme van: Rezes Judit például nem bírja a vért, Jordán Adél készséges semmitmondó, Elek Ferenc tohonyán sürgölődik, Mészáros Bélának szótolulása van.

Az apja után menesztett fiú rossz hírekkel tér meg - Kovács Lehel úgy átkozza anyját, mintha nem ő dekkolt volna másfél évig teljesen érdektelenül egy dobozban a kötött kék sapkájában: hivatására, szerepére ébredt. Ónodi Déianeirája ott, előttünk válik halálra, tíz körmével tépi föl a barna csomagolópapír padlót: alatta vérvörös. Mikor végighallgatja fia feldúlt beszámolóját apja szenvedéseiről - szó nélkül távozik, egyenest a halálba. Ebből a gesztusból is hiányzik a direkt pátosz, az emelkedett "vállalás": a következtetés van levonva.

Héraklész érkezik, haldokolva - nagy, vízszintes bábu. Hajduk Károly színháziasan elhörgi dühét, majd mire a nettó szenvedésre, a halál előtti totális megsemmisülésre kerül sor, már látjuk: nagy, despota ember végzi itt pocsékul. A félpucér Iolé szerepe, hogy szereptelen tárgy: puszta léte csupán ürügy, homályba vész.

Héraklész utolsó parancsával még akkurátusan tönkreteszi az anyjával kapcsolatos igazságtalanságára időközben rádöbbent fiát; az még csak hagyján - és utaljuk az eutanáziaviták körébe -, hogy a segítségét követeli szenvedése végjátékában... A fiút, Hülloszt játszó Kovács Lehel csökkentett üzemmódú kiborulásának ritmusát - egy szépen fölépített alakítás végén - inkább a düh diktálja, mint a fájdalom; kivált, amikor értesül apja utolsó diktátumáról: azért kell feleségül vennie Iolét, hogy a lány "érintése" családban maradjon.

De ez már legyen a következő nemzedék problémája. Én beérem egy házasság utolsó tragikus napjával, megrendülésemet fokozza az istenadta nép. Rémes.

Kamra, január 18.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.