A követhetetlen - Philip K. Dick: Lenn a sivár Földön (könyv)

  • Papp László Tamás
  • 2005. december 1.

Zene

Óvnék mindenkit attól, hogy magát Philip K. Dick-rajongónak nevezze. Nem mintha a legújabb PKD-novellakötet a szerző ötvenes-hatvanas években írt történeteivel nem érdemelné meg az amúgy szűken mért kritikusi szuperlatí-vuszokat.

Óvnék mindenkit attól, hogy magát Philip K. Dick-rajongónak nevezze. Nem mintha a legújabb PKD-novellakötet a szerző ötvenes-hatvanas években írt történeteivel nem érdemelné meg az amúgy szűken mért kritikusi szuperlatí-vuszokat. De nagy az esély, hogy Dick ugyanúgy viszonyulna fanklubjának tagjaihoz, mint a követőiből gúnyt űző Nietzsche. A rajongás a falkamentalitás jele, ama manipuláció beteljesedése az emberi tudatban, melytől írónk, mint született különc, oly fóbiásan rettegett.

A magyarul eddig meg nem jelent írásokból összeállt kötet legelső elbeszélése jó példa erre. A Ruug egy fekete házőrző kutya szemével láttatja a világot. Az eb panaszos vonításban tör ki, mikor pénteken a kukásautó elviszi a szemetet. Nem tudjuk, miért, pedig a négylábú agyában ott van a teljesen logikus magyarázat. Dick arra tapint rá, hogy "egyik kutya, másik eb" típusú előítéleteink nem engedik, hogy belássuk: a körülöttünk élő domesztikált lények félelmei legalább annyira unikálisak lehetnek, mint a sajátjaink. A novella - az első, mely Dicktől (1952-ben) nyomtatásban megjelent - az irracionalitás tagadása. Mindennek van oka, legfeljebb csak nem tudunk róla. A Koponya az erőszakmentesség paradoxonairól szól. A jövő háborújának irányítói

visszaküldenek a múltba

egy gyilkost, hogy likvidáljon egy pacifista hitszónokot, így előzve meg első beszédét. Az ügynök rájön, hogy ő maga a prédikátor, akinek megölését elrendelték. És mielőtt kinyírhatnák, belekezd az igehirdetésbe: "Akik elveszik mások életét, a sajátjukat veszítik el. Akik gyilkolnak, meghalnak. De aki életét áldozza, újra élni fog." Dicki antagonizmus, mely egyszerre tipikus és újszerű. A pacifizmus melletti érv egyszersmind az öncélú békesség rejtett antitézise. Ha meg akarom menteni életemre törő felebarátomat a kárhozattól, nem tűrhetem, hogy megöljön, erőszakkal le kell őt fegyverezni, hogy ne haljon meg, és később feláldozhassa magát. A Fizetség izgalmas minithriller, elgondolkodtató, bár vitatható politikai üzenettel. Utána jön a Kolónia, melyben tárgyakat lemásoló és helyüket átvevő idegen életforma áldozatául esik az űrhajó legénysége. A borzongató csattanó pedig felülmúlja bármely eddig látott horrorfilmét. Aranyember - e szó hallatán ezt követően már nem a Jókai-mű fog legelőször beugrani. Hanem a Dick-novellában szereplő termonukleáris mutáns, aki boszorkányos gyorsasággal ugrik el a rálőtt golyók elől. Aranyszínű, félisteni alkattal rendelkező, szaporodni akaró poszthumán létforma, mely elbűvöli a nőket: nem lesz gond a reprodukcióval. A gyengébb nem az emberiség Achilles-sarka, mely talán fajunk vesztét okozza. Itt tör elő szerzőnk búvópatakszerű nőgyűlölete. Nem hímsovinizmus ez, inkább a férfi örök dilemmája, hogy kiismerhetetlen számodra az, akiért rajongsz, mert vágyad okán nem lehetsz többé kívülálló. A fantasztikus belső világát az elmebaj határáig jutóan védelmező Dick gyenge pontja a nő volt, akár Éva lányainak a nemesfémtestű lény.

A kötet címéül is szolgáló novella még feltárulkozóbban tanúskodik erről. A Lenn a sivár Földön hősének szerelmét a túlvilágra viszi a földöntúli istenség. Ha a bivaly üget, a fű szenvedi meg. Amennyiben az istenek hibáznak, az ember fog szívni. Az imádott nő csak másvalaki porhüvelyében tud visszajönni a halálból. A férfit ez nem érdekli. A lány visszajön, de elfoglalja az összes testet. Dermesztő vízió: a Tienanmen tér emelvényén Mao helyett Sylvia integet a sok ezer, uniformisban masírozó Sylviának. És végül Rickbe is ő költözik be, felülírva imádóját, mint egy elavult fájlt. Az Akasztott idegen nem egyéb, mint az író outsider voltának szellemes definíciója. Ha mindenki őrült lesz rajtad kívül, téged zárnak a bolondokházába. Az űrből jövő invázió sztorijának fedőrétege alatt rémisztő tanmese lapul: elembertelenedett világban a humánus gesztusok csak arra jók, hogy lelepleződjünk

a gusztustalan bogárként

ránk mászó hatalom előtt. Sokkal direktebb módon érzékeltet valami hasonlót az Utolsó mester. Az írásban a távoli jövő anarchistái, miután az összes kormány hatalmát felszámolták, bandákba verődve járják a világot, és lecsapnak, ha valahol az emberek újra államot csinálnának. A bizarr világ olyan embereké, akik alattvalónak születtek, de büntetésből szabadságra ítélték őket. Újabb jellegzetes ízű paradoxon: ha szabad vagyok, miért nincs jogom arra, hogy részben-egészben, időlegesen vagy akár örökre lemondjak szabadságomról? Mi van, ha a szabadság nem önkéntes választás, hanem ránk tukmált béklyó? A Közvetlen értékesítés világában marketingrobotok törnek otthonunkba, elektronikus reklámköpetet zúdítva ránk, és nem lehet őket lekoptatni. Pedig hol voltak még 1953-ban a világhálón bacilusként terjedő spamrajok?! A Közterm is hasonlóképp kritikus a fogyasztói társadalommal, a terjeszkedő gyáróriásokkal szemben, talán ez az ökológiai sci-fi úttörője. Az, hogy Dick kérlelhetetlenül bírálja az amerikai életformát, nem jelenti, hogy a legcsekélyebb mértékben is szimpatizálna világboldogító szörnyállamokkal. Munkásságán átsüt a beismerés, hogy a demokrácia az egyetlen rendszer, amely nem tart igényt önmaga dicsőítésére, és épp ezért csak ad-dig jó, míg vállaltan fogyatékos. A Kétbalkezes Orfeusz narratív hullá-main megcsillan a dicki humor és (ön)irónia, a totalitarizmus kedélyes utálata. Az ihlet misztériumát rántja le a földre, de úgy, hogy megszakadsz a röhögéstől. A Háború a zidiótákkal egy remek sci-fi vígjáték nyersanyaga lehetne. Az Isteni vita és A Rautavaara-eset viszont - különösen az utóbbi - mondanivalóhoz hű filmadaptációként alighanem blaszfémia gyanújával kerülne a Vatikán feketelis-tájára. Mert Dicknél a vallás nem dogmákat, fundamentalista mindentudást jelent, sokkal inkább az igazságkeresés és a szabadgondolkodás egységét. Provokatív felvetései soha nem öncélúak. Nem volt sajátja a hippigeneráció felszínes nonkonformizmusa, az aktivista mozgalmárkodás. Tudta: aki megdönt egy tabut, rögtön kreál is egy újat, a hatalom ellen lázadó egy idő után maga is csontosodó tekintéllyé válik. A Pisze Pat idejében és a Kis fekete doboz az író pálya-futásának további szakaszaiban könyvvé nőtte ki magát. Az írások eltérő színvonalúak - jók és még jobbak -, de képi világuk mellbevágóan friss. Érdemes nekifutni, csak vegyünk mély lélegzetet. A Dick-univerzumban magányosak leszünk. Olyan próféta ő, akivel csordában nemigen tudnánk lépést tartani, művei egyénre, nem tömegre szabottak.

Végül említsük meg a kiadó fordítócsapatának (Benczik Vera, Gálla Nóra, Pál Attila, Pék Zoltán, Pintér Károly, Totth Benedek, Varga Bálint) pompás teljesítményét.

Agave Kiadó, 2005, 398 oldal, 2280 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.