A nép ópiuma: A győztesek sara (Nürnberg)

  • - legát -
  • 2000. június 22.

Zene

Kevés olyan történelmi esemény van, amit annyiszor és annyiféleképpen dolgozott volna fel a "népszerű-tudományos-szórakoztató" történetírás, mint a nürnbergi per. A gigantikus tárgyalássorozatról könyvet írt boldog-boldogtalan, dokumentumfilmek, sőt még színdarabok és játékfilmek is készültek, így aztán aki jobban beleásta magát a témába, mindent megtudhatott a vádlottakról. Mit ettek, mit ittak, hányas lábuk volt, jártak-e misére, kiverték-e a faszukat éjjelente. Minden kiderült, ami "érdekes" lehet, a közönség pedig vevő volt ezekre a tulajdonképpen lényegtelen dolgokra.

Kevés olyan történelmi esemény van, amit annyiszor és annyiféleképpen dolgozott volna fel a "népszerű-tudományos-szórakoztató" történetírás, mint a nürnbergi per. A gigantikus tárgyalássorozatról könyvet írt boldog-boldogtalan, dokumentumfilmek, sőt még színdarabok és játékfilmek is készültek, így aztán aki jobban beleásta magát a témába, mindent megtudhatott a vádlottakról. Mit ettek, mit ittak, hányas lábuk volt, jártak-e misére, kiverték-e a faszukat éjjelente. Minden kiderült, ami "érdekes" lehet, a közönség pedig vevő volt ezekre a tulajdonképpen lényegtelen dolgokra.

Annak ellenére, hogy a nürnbergi pert szétírták, meglehetősen egysíkú az esemény megítélése. A vádlottak közönséges bűnözők, rohadt gecik, mocskos gazemberek és így tovább, míg a másik - amerikai-szovjet-angol-francia - oldalon az igazság bajnokai foglalják el állásaikat. Az első megállapítás több mint ötven év elmúltával sem lehet vitatéma, a második azonban igen. Méghozzá vastagon.

A Nürnberg című dokumentumfilmet úgy kezdtem el nézni, mint a legújabb, híradórészletekkel feldúsított antifasiszta propagandafilmet, de szerencsére az alkotók nem érték be ennyivel. A film a perrel kapcsolatos sztereotípiák mellett - ugyanakkora mértékben - foglalkozik azzal is, hogy a szövetségesek, miközben az igazság bajnokait játszották, vigyáztak arra, hogy a számukra értékes embereket (tudósokat, mérnököket stb.) még véletlenül se küldjék a vádlottak padjára, vagy ha mégis, akkor még jelképesnek sem mondható ítéletekkel tegyék nevetségessé a tárgyalásokat. Megdöbbentő adat, hogy az 1945 és 1949 között lezajlott tizenhárom nürnbergi per (mert ennyi volt és nem csak egy) elítéltjeinek nagy része két (!) év után szabadult.

A film erről a képmutató, ocsmány játszmáról is megemlékezik Nürnberg kapcsán, ami feltétlenül érdem, noha nem dicsőség.

- legát -

Spektrum TV

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.