1. Narancs címlap
  2. Kultúra
  3. Zene

A nép ópiuma: A győztesek sara (Nürnberg)

szerző
- legát -
publikálva
2000/25. (06. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kevés olyan történelmi esemény van, amit annyiszor és annyiféleképpen dolgozott volna fel a "népszerű-tudományos-szórakoztató" történetírás, mint a nürnbergi per. A gigantikus tárgyalássorozatról könyvet írt boldog-boldogtalan, dokumentumfilmek, sőt még színdarabok és játékfilmek is készültek, így aztán aki jobban beleásta magát a témába, mindent megtudhatott a vádlottakról. Mit ettek, mit ittak, hányas lábuk volt, jártak-e misére, kiverték-e a faszukat éjjelente. Minden kiderült, ami "érdekes" lehet, a közönség pedig vevő volt ezekre a tulajdonképpen lényegtelen dolgokra.

Kevés olyan történelmi esemény van, amit annyiszor és annyiféleképpen dolgozott volna fel a "népszerű-tudományos-szórakoztató" történetírás, mint a nürnbergi per. A gigantikus tárgyalássorozatról könyvet írt boldog-boldogtalan, dokumentumfilmek, sőt még színdarabok és játékfilmek is készültek, így aztán aki jobban beleásta magát a témába, mindent megtudhatott a vádlottakról. Mit ettek, mit ittak, hányas lábuk volt, jártak-e misére, kiverték-e a faszukat éjjelente. Minden kiderült, ami "érdekes" lehet, a közönség pedig vevő volt ezekre a tulajdonképpen lényegtelen dolgokra.

Annak ellenére, hogy a nürnbergi pert szétírták, meglehetősen egysíkú az esemény megítélése. A vádlottak közönséges bűnözők, rohadt gecik, mocskos gazemberek és így tovább, míg a másik - amerikai-szovjet-angol-francia - oldalon az igazság bajnokai foglalják el állásaikat. Az első megállapítás több mint ötven év elmúltával sem lehet vitatéma, a második azonban igen. Méghozzá vastagon.

A Nürnberg című dokumentumfilmet úgy kezdtem el nézni, mint a legújabb, híradórészletekkel feldúsított antifasiszta propagandafilmet, de szerencsére az alkotók nem érték be ennyivel. A film a perrel kapcsolatos sztereotípiák mellett - ugyanakkora mértékben - foglalkozik azzal is, hogy a szövetségesek, miközben az igazság bajnokait játszották, vigyáztak arra, hogy a számukra értékes embereket (tudósokat, mérnököket stb.) még véletlenül se küldjék a vádlottak padjára, vagy ha mégis, akkor még jelképesnek sem mondható ítéletekkel tegyék nevetségessé a tárgyalásokat. Megdöbbentő adat, hogy az 1945 és 1949 között lezajlott tizenhárom nürnbergi per (mert ennyi volt és nem csak egy) elítéltjeinek nagy része két (!) év után szabadult.

A film erről a képmutató, ocsmány játszmáról is megemlékezik Nürnberg kapcsán, ami feltétlenül érdem, noha nem dicsőség.

- legát -

Spektrum TV

szerző
- legát -
publikálva
2000/25. (06. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...