Lemez

Actress: Dj-Kicks

  • Velkei Zoltán
  • 2015. augusztus 16.

Zene

Darren J. Cunningham profi labdarúgóként kezdte fiatalon, majd egy sérülés visszavonulásra késztette a 2000-es évek első felében. Actress néven találta meg újra önmagát: 2008 óta négy albumot szerzett, Werk Discs nevű kiadója pedig a hibrid tánc­zenék kicsi, de biztos pontjává vált. Zenei hangzására egyfajta álmos, párás szürkeség jellemző, lo-fi esztétikája egyedi hangzású, modern tánczenei ritmusokkal tökéletesedik ki. Érdekesség, hogy alapvetően nem a számait tekintik kiemelkedőnek – lemezeit inkább egyben méltatják a szakírók.

További érdekesség, hogy Actress lemezlovasi oldala eddig relatíve ismeretlen maradt: pár YouTube-videót leszámítva nem igazán dokumentált, hogy miket szeret hallgatni és játszani. Ezért is különleges ez a Dj-Kicks mixe, ami 2015-ben csodával határos módon valóban hozzá tud tenni valami különlegeset az életműhöz, ráadásul kiváló összeállítás, amelynek méltó helye van a !K7 huszadik éve (!) futó kultikus sorozatában.

Kísérleti melódiák, nehéz törtek, zajos hangorkánok és persze nyers négynegyedek a mix meghatározó elemei. A húsz felvételben több műfaj múltbéli nagyjai (Autechre, Chez N Trent, John Beltran, Mark Fell) találkoznak korunk fiatal tehetségeivel (Lorenzo Senni, Beneath, Shxcxchcxsh), és a sok váratlan zene annak ellenére is működik egyben, hogy alig vannak érdemi keverések a szűk egy órában. Actress többnyire csak jó érzéssel lehalkítja az egyik számot, miközben indítja a másikat. S akkor a legerősebb, amikor magát állítja a középpontba: a Bird Matrix talán az első zenéje, ami önmagában is roppant figyelemfelkeltő.

!K7/Neon Music, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.