Adjatok neki - Nickodemus: Endangered Species (lemez)

  • - minek -
  • 2006. március 2.

Zene

A New Yorkban élő Nickodemus (többek között a Turntables On The Hudson című parti- és kiadványsorozat atyja) egyike a legjobb ritmusérzékkel megáldott elektronikuszene-készítőknek. Lemezei hihetetlenül elevenek, frissek és ropogósak: szinte kedvünk volna beleharapni a zenébe - már ha nem volna ez valami egészen abszurd baromság.

A New Yorkban élő Nickodemus (többek között a Turntables On The Hudson című parti- és kiadványsorozat atyja) egyike a legjobb rit-musérzékkel megáldott elektronikuszene-készítőknek. Lemezei hihetetlenül elevenek, frissek és ropogósak: szinte kedvünk volna beleharapni a zenébe - már ha nem volna ez valami egészen abszurd baromság. Mind korábbi, válto-zatos alkotótársakkal (főleg Osirisszal) közösen, mind szólóban készített munkái mintegy tükrözik azt a természetes közeget, amelyben dolgozik. Mit is lehetne tenni, ha egyszer "a" Városban ilyen magától értetődően találkoznak egymással a távoli égtájak zenéi - csak ülni, figyelni és szintetizálni a hallottakat (gondolnánk naivan, de persze ez nem is oly egyszerű). Az Endangered Species legfőbb, ám korántsem egyetlen ihlető ereje a kortárs afrikai szórakoztató zene: a funk és a helyi dallamok, ritmikák rafinált és módfelett rafinált elegye - ehhez jön, aminek jönnie kell: egy kis hiphop, egy kis orientális beütés, csipetnyi dub, néha némi határozottan 4/4-es house-ritmika. S ami szinte már meglepőnek hat a sok rossz tapasztalat után - mindez jó ízléssel, mértékkel vegyítve.

A végső hatáshoz persze nélkülözhetetlen az alkotótársak segítsége - szinte minden számban más vendégvokalista (felsorolni őket szinte lehetetlen) próbálgatja a hangját, s akkor még nem is beszéltünk a közreműködő zenészekről. A végeredmény ráadásul a maga változatosságában is ritka egységes, folyamatában és darabonként is élvezettel befogadható album. Ha már az egyes darabokról beszélünk, feltétlenül kiemelhető a Funky In The Middle vagy a Back From Africa önfeledt vidámsága, a Give The Drummer Some perfekt afrofunkja - mely remek lüktetős táncdarab, ugyanakkor mindenekelőtt tisztelgés a zeneirodalom zseniális dobosai előtt -, vagy a Cleopatra in New York egzotikus dubja. És csak ezután jönnek az olyan "mindent bele" típusú darabok, mint a Global Village a maga, középkori francia (?) dallamból kölcsönzött riddimjével, vagy a Crazy Stranger klezmerbe ojtott tombolós, etno-tech-dub bázisú talpalávalója. S ha valaki szédülne vagy fáradna az etnodiszkó blokktól, azt nyilván lenyugtatják majd a zárószámok zsíros hiphop alapjai - e célból különösen a Quantic és a géppuskaszájú Apani B közreműködésével készült The Spirits Withint ajánlanánk becses figyelmükbe. Az Endangered Species a különböző, sokszor homlokegyenest ellenkező funkciójú zenei stimulánsok ideális elegyét kínálja, hol lenyugtat, hol felizgat, de egy percig sem hagyja, hogy elkalandozzon természettől fogva csapongó figyelmünk.

Wonderwheel/Deep Distribution, 2005

Figyelmébe ajánljuk