Adjatok neki - Nickodemus: Endangered Species (lemez)

  • - minek -
  • 2006. március 2.

Zene

A New Yorkban élő Nickodemus (többek között a Turntables On The Hudson című parti- és kiadványsorozat atyja) egyike a legjobb ritmusérzékkel megáldott elektronikuszene-készítőknek. Lemezei hihetetlenül elevenek, frissek és ropogósak: szinte kedvünk volna beleharapni a zenébe - már ha nem volna ez valami egészen abszurd baromság.

A New Yorkban élő Nickodemus (többek között a Turntables On The Hudson című parti- és kiadványsorozat atyja) egyike a legjobb rit-musérzékkel megáldott elektronikuszene-készítőknek. Lemezei hihetetlenül elevenek, frissek és ropogósak: szinte kedvünk volna beleharapni a zenébe - már ha nem volna ez valami egészen abszurd baromság. Mind korábbi, válto-zatos alkotótársakkal (főleg Osirisszal) közösen, mind szólóban készített munkái mintegy tükrözik azt a természetes közeget, amelyben dolgozik. Mit is lehetne tenni, ha egyszer "a" Városban ilyen magától értetődően találkoznak egymással a távoli égtájak zenéi - csak ülni, figyelni és szintetizálni a hallottakat (gondolnánk naivan, de persze ez nem is oly egyszerű). Az Endangered Species legfőbb, ám korántsem egyetlen ihlető ereje a kortárs afrikai szórakoztató zene: a funk és a helyi dallamok, ritmikák rafinált és módfelett rafinált elegye - ehhez jön, aminek jönnie kell: egy kis hiphop, egy kis orientális beütés, csipetnyi dub, néha némi határozottan 4/4-es house-ritmika. S ami szinte már meglepőnek hat a sok rossz tapasztalat után - mindez jó ízléssel, mértékkel vegyítve.

A végső hatáshoz persze nélkülözhetetlen az alkotótársak segítsége - szinte minden számban más vendégvokalista (felsorolni őket szinte lehetetlen) próbálgatja a hangját, s akkor még nem is beszéltünk a közreműködő zenészekről. A végeredmény ráadásul a maga változatosságában is ritka egységes, folyamatában és darabonként is élvezettel befogadható album. Ha már az egyes darabokról beszélünk, feltétlenül kiemelhető a Funky In The Middle vagy a Back From Africa önfeledt vidámsága, a Give The Drummer Some perfekt afrofunkja - mely remek lüktetős táncdarab, ugyanakkor mindenekelőtt tisztelgés a zeneirodalom zseniális dobosai előtt -, vagy a Cleopatra in New York egzotikus dubja. És csak ezután jönnek az olyan "mindent bele" típusú darabok, mint a Global Village a maga, középkori francia (?) dallamból kölcsönzött riddimjével, vagy a Crazy Stranger klezmerbe ojtott tombolós, etno-tech-dub bázisú talpalávalója. S ha valaki szédülne vagy fáradna az etnodiszkó blokktól, azt nyilván lenyugtatják majd a zárószámok zsíros hiphop alapjai - e célból különösen a Quantic és a géppuskaszájú Apani B közreműködésével készült The Spirits Withint ajánlanánk becses figyelmükbe. Az Endangered Species a különböző, sokszor homlokegyenest ellenkező funkciójú zenei stimulánsok ideális elegyét kínálja, hol lenyugtat, hol felizgat, de egy percig sem hagyja, hogy elkalandozzon természettől fogva csapongó figyelmünk.

Wonderwheel/Deep Distribution, 2005

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?