Adjatok neki - Nickodemus: Endangered Species (lemez)

  • - minek -
  • 2006. március 2.

Zene

A New Yorkban élő Nickodemus (többek között a Turntables On The Hudson című parti- és kiadványsorozat atyja) egyike a legjobb ritmusérzékkel megáldott elektronikuszene-készítőknek. Lemezei hihetetlenül elevenek, frissek és ropogósak: szinte kedvünk volna beleharapni a zenébe - már ha nem volna ez valami egészen abszurd baromság.

A New Yorkban élő Nickodemus (többek között a Turntables On The Hudson című parti- és kiadványsorozat atyja) egyike a legjobb rit-musérzékkel megáldott elektronikuszene-készítőknek. Lemezei hihetetlenül elevenek, frissek és ropogósak: szinte kedvünk volna beleharapni a zenébe - már ha nem volna ez valami egészen abszurd baromság. Mind korábbi, válto-zatos alkotótársakkal (főleg Osirisszal) közösen, mind szólóban készített munkái mintegy tükrözik azt a természetes közeget, amelyben dolgozik. Mit is lehetne tenni, ha egyszer "a" Városban ilyen magától értetődően találkoznak egymással a távoli égtájak zenéi - csak ülni, figyelni és szintetizálni a hallottakat (gondolnánk naivan, de persze ez nem is oly egyszerű). Az Endangered Species legfőbb, ám korántsem egyetlen ihlető ereje a kortárs afrikai szórakoztató zene: a funk és a helyi dallamok, ritmikák rafinált és módfelett rafinált elegye - ehhez jön, aminek jönnie kell: egy kis hiphop, egy kis orientális beütés, csipetnyi dub, néha némi határozottan 4/4-es house-ritmika. S ami szinte már meglepőnek hat a sok rossz tapasztalat után - mindez jó ízléssel, mértékkel vegyítve.

A végső hatáshoz persze nélkülözhetetlen az alkotótársak segítsége - szinte minden számban más vendégvokalista (felsorolni őket szinte lehetetlen) próbálgatja a hangját, s akkor még nem is beszéltünk a közreműködő zenészekről. A végeredmény ráadásul a maga változatosságában is ritka egységes, folyamatában és darabonként is élvezettel befogadható album. Ha már az egyes darabokról beszélünk, feltétlenül kiemelhető a Funky In The Middle vagy a Back From Africa önfeledt vidámsága, a Give The Drummer Some perfekt afrofunkja - mely remek lüktetős táncdarab, ugyanakkor mindenekelőtt tisztelgés a zeneirodalom zseniális dobosai előtt -, vagy a Cleopatra in New York egzotikus dubja. És csak ezután jönnek az olyan "mindent bele" típusú darabok, mint a Global Village a maga, középkori francia (?) dallamból kölcsönzött riddimjével, vagy a Crazy Stranger klezmerbe ojtott tombolós, etno-tech-dub bázisú talpalávalója. S ha valaki szédülne vagy fáradna az etnodiszkó blokktól, azt nyilván lenyugtatják majd a zárószámok zsíros hiphop alapjai - e célból különösen a Quantic és a géppuskaszájú Apani B közreműködésével készült The Spirits Withint ajánlanánk becses figyelmükbe. Az Endangered Species a különböző, sokszor homlokegyenest ellenkező funkciójú zenei stimulánsok ideális elegyét kínálja, hol lenyugtat, hol felizgat, de egy percig sem hagyja, hogy elkalandozzon természettől fogva csapongó figyelmünk.

Wonderwheel/Deep Distribution, 2005

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.