mi a kotta?

Akik másra vágynak

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/40. hétre

„Faust bizonyosan történeti egyéniség, aki a XVI. század első felében kalandos, tarka éle­tet élt” – írta jó egy évszázada Heinrich Gusztáv szerteágazó monográfiájában, amely a Faust-mítosz réges-régi forrásait is felsorolja: a philosophus bűne olykor csak annyi volt, hogy Homéroszt tanította, de olyan bázeli reformátust is ismerünk, aki Faustnak egy pokoli kutyát tulajdonított, amely hol inasként, hol állatként jelent meg. Hogy mi az igazság? Számunkra most nem ez az érdekes, hanem az, hogy a Faust-szimfónia is műsorra kerül a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén, amely nem csak a kürtösből karmesterré lett Sebastian Weigle érkezése miatt lehet emlékezetes, hanem Ránki Dezső miatt is, aki Brahms felemelőbb zongoraversenyét, a B-dúrt adja elő a kettő közül (Müpa, október 3., 19.30). De készülhetünk a Fesztiválzenekar hangversenyére is: őket egy lendületes spanyol, Jaime Martín vezényli a héten a Manfréd-szimfónia című, ritkán hallható Schumann-darabban. A vendégszólista pedig a rangos Csajkovszkij Verseny történetének legfiatalabb győztese, Szuvanai Akiko, aki negyedszázada közös lemezt is készített Fischer Ivánékkal (Müpa, október 4., 15.30, október 6., 19.45).

Egy rendkívül népszerű opera ritka változata is felcsendül: a Turandot, amely befejezetlenül maradt Puccini halála miatt. A hivatalos befejezést Franco Alfano komponálta, ám ezzel többen elégedetlenek voltak. A 20. századi avantgárd mester, Luciano Berio saját változata modernebb és disszonánsabb – nem is dia­dalmas, hanem bensőséges finálé. A magyar közönség tavaly óta hallhatja ezt a Barta Dóra rendezte verziót. A főszerepeket Boross Csilla és Giorgi Sturua éneklik, a zenekart pedig Rajna Martin vezényli (Magyar Állami Operaház, október 4., 7. és 8. 18.30). Egy híres tenor is tiszteletét teszi az Ybl-palotában. Joseph Calleja, akinek bársonyos hangját egyenesen Pavarottiéhoz és Gigliéhez hasonlítják, egy Massenet-áriával kezdi, a West Side Storyval zárja műsorát Sarah Tysman zongoraművésszel (Magyar Állami Operaház, október 5., 19 óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.