mi a kotta?

Akik másra vágynak

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/40. hétre

„Faust bizonyosan történeti egyéniség, aki a XVI. század első felében kalandos, tarka éle­tet élt” – írta jó egy évszázada Heinrich Gusztáv szerteágazó monográfiájában, amely a Faust-mítosz réges-régi forrásait is felsorolja: a philosophus bűne olykor csak annyi volt, hogy Homéroszt tanította, de olyan bázeli reformátust is ismerünk, aki Faustnak egy pokoli kutyát tulajdonított, amely hol inasként, hol állatként jelent meg. Hogy mi az igazság? Számunkra most nem ez az érdekes, hanem az, hogy a Faust-szimfónia is műsorra kerül a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén, amely nem csak a kürtösből karmesterré lett Sebastian Weigle érkezése miatt lehet emlékezetes, hanem Ránki Dezső miatt is, aki Brahms felemelőbb zongoraversenyét, a B-dúrt adja elő a kettő közül (Müpa, október 3., 19.30). De készülhetünk a Fesztiválzenekar hangversenyére is: őket egy lendületes spanyol, Jaime Martín vezényli a héten a Manfréd-szimfónia című, ritkán hallható Schumann-darabban. A vendégszólista pedig a rangos Csajkovszkij Verseny történetének legfiatalabb győztese, Szuvanai Akiko, aki negyedszázada közös lemezt is készített Fischer Ivánékkal (Müpa, október 4., 15.30, október 6., 19.45).

Egy rendkívül népszerű opera ritka változata is felcsendül: a Turandot, amely befejezetlenül maradt Puccini halála miatt. A hivatalos befejezést Franco Alfano komponálta, ám ezzel többen elégedetlenek voltak. A 20. századi avantgárd mester, Luciano Berio saját változata modernebb és disszonánsabb – nem is dia­dalmas, hanem bensőséges finálé. A magyar közönség tavaly óta hallhatja ezt a Barta Dóra rendezte verziót. A főszerepeket Boross Csilla és Giorgi Sturua éneklik, a zenekart pedig Rajna Martin vezényli (Magyar Állami Operaház, október 4., 7. és 8. 18.30). Egy híres tenor is tiszteletét teszi az Ybl-palotában. Joseph Calleja, akinek bársonyos hangját egyenesen Pavarottiéhoz és Gigliéhez hasonlítják, egy Massenet-áriával kezdi, a West Side Storyval zárja műsorát Sarah Tysman zongoraművésszel (Magyar Állami Operaház, október 5., 19 óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.