A kilencvenes évek legvégén indult zenekar csak 2006-ra futott be igazán a RePRINT albummal, többek között a Hello Sun című slágernek köszönhetően, amit még azok is megkedveltek, akik ki nem állhatják, ha egy hazai zenekar angolul szólal meg. A zenészek tiltakozása ellenére a dalokban masszív Joy Division/Interpol-áthallások voltak, a folytatás (Introspective, 2008) meg már komoly new wave flash alatt született: Gary Numan, a korai Simple Minds és David Bowie berlini korszaka volt a mérvadó. Az együttes a hazai indie-szcénában nagyjából mindent elért, amit lehetett - egy időre le is állt, Kőváry Zoltán gitáros kiszállását követően. Közben a tagok különböző zenekarokban vettek részt, Poniklo Imre frontembernek pedig volt egy nem túl jól fogadott szólólemeze, no meg egy magánéleti válsága, ami ennek a cím nélküli albumnak a fő témáját adja.

Az Introspective zenei világa kevésbé köszön vissza, egyedül a nyitó Unansweredben és az editorsös gitárhangzást felvonultató Cinnamon In My Pocketben bukkannak fel a new wave-es szintik, sokkal több viszont a zongora. A Joy Division meg aztán végleg a múlté: az előző két műhöz képest most már sokkal nehezebb zenei elődöket kihallani a dalokból, aminek nyilván az a pozitív oldala, hogy az Amber Smith-nek kialakult a saját stílusa. Az album viszont sajnos nem köti le az embert annyira, mint az előzőek, és néha kicsit bosszantó, hogy Poniklónak egyes szavakat nem sikerül jól kiejtenie, nemegyszer kicsúszik a szótagszámból, és bizonyos nyelvtani hibákat már nem lehet a költői szabadság javára írni. Kiemelkedő dalok és slágerek nincsenek, de szerencsére egységes az anyag, és ha mégis ki kéne választani dalokat, akkor érdemes megemlíteni a kővárys, tehát rockosabb Amber Smith-t visszahozó Square 1-t, a többtételes Isét, az Ács Oszkár basszusgitáros énekelte drámai Your Life Is My Death-t és a lemezt jó kis fináléval lezáró Hong Kong Fallst.

Szerzői kiadás, 2012