mi a kotta?

Mesmerizálva

  • mi a kotta
  • 2012. március 24.

Zene

Megdelejezve - magyarán szólva így mondanánk az ajánlónk e heti címéül választott állapotot, amely azonban fenti formájában egyszerre idézi az orvos- és a zenetörténet XVIII. századi nagyfejezeteit. Merthogy a névadó, Franz Anton Mesmer orvos volt és mecénás, s mindkét szerepében jócskán kiérdemelte a tartós hírnevet.

Orvosként "az állati gyógydelejesség tana", vagyis az animális magnetizmus kifejlesztésével szerzett - még tévedéseivel együtt is - jelentékeny érdemeket. Maga Mesmer, aki főképp hisztérikus betegek kezelése terén ért el látványos eredményeket, imigyen foglalta össze a magnetizmus lényegét: "Egy, az egész világegyetemet átható, a tenger dagályához és apályához hasonlóan hullámzó folyadék összekapcsolja egymással az égitesteket, amelyek ily módon befolyást gyakorolnak az élőlények összes részeire, nevezetesen az idegrendszerre, és képesek fokozni vagy csökkenteni az anyagnak és a szerves testeknek tulajdonságait... Ez közvetlenül meggyógyítja az öszszes idegbetegségeket, közvetve pedig minden más betegséget is..."

Számunkra azonban most érdekesebb az, hogy a legendás delejezőnek szerep jutott Mozart életében is, hiszen a hagyomány szerint 1768-ban Mesmernél mutatták be a 12 esztendős csoda Bastien és Bastienne című operácskáját. (S utóbb mellesleg a Cos“ fan tuttéba is került egy mesmerizáló jelenet, gunyorosan megörökítve a kor gyógykezelési divatját.) Nos, a mindössze háromszereplős gyermekded daljáték vasárnap kora délután a Fesztivál Színházban települ majd színpadra, a nagy tehetségűPhilipp György rendezésében és vezénylete alatt (február 26., fél kettő). Az előadás mindazonáltal nem egymagában vonzza a Mozart hatása alatt álló közönséget a Művészetek Palotájába a hét utolsó napján, hiszen a Fesztiválzenekar és Fischer Iván idén Mozartnak szenteli immár hagyományos maratonját. Összesen tizenegy koncert sorjázik majd ezen a napon: Szabadi Vilmossal, Kelemen Barnabással, Rados Ferenccel, Rolla Jánossal, Kovács Jánossal, s még további számos kiválósággal, valamint a maratoni táv finisében Fischer Iván Requiem-előadásával (Nemzeti Hangversenyterem, február 26., kilenc óra). A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara ráadásul már szombaton nekilódul a maga szakaszának, elvégre bérleti koncertjének első felét A varázsfuvola nyitánya és a Jupiter szimfóniaalkotja, s az együttes nem kisebb dirigens pálcája alatt muzsikál majd, mint a Pestre és egyszersmind az operaházi zenekar elé rövid időn belül immár másodszor visszatérő Christoph Eschenbach (operaház, február 25., fél nyolc).

"A romantika ultraklasszikus terméke, grandiózus olasz opera, amelyben az előadó-művészet a személyes túláradások ragyogó parádéjából áll, a drámát pedig a túláradáshoz szükséges legegyszerűbb és legáltalánosabb serkentők hozzák létre." Az operakritikus George Bernard Shaw jellemezte a fenti lényeglátó szavakkal a fiatal Verdi Ernaniját, mely opera ezúttal a MET-ből ígéri nekünk a túláradások oly vonzó parádéját: a nemrég ugyancsak Pesten vendégelt Marcello Giordanival a címszerepben, valamint Dmitri Hvorostovsky és Ferruccio Furlanetto felléptetésével a nemes bandita szerelmi riválisainak mélyebb fekvésű szólamaiban (Fesztivál Színház, február 25., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.