ANGERTEA: TWENTY-EIGHT WAYS TO BLEED

  • Kovács Bálint
  • 2009. június 11.

Zene

Ha készítenénk egy lexikont a metálról, az "underground" cikkely mellé az Angertea fotója is odakerülhetne: a nagymágocsi trió tizenhárom éve játssza szemernyit sem apadó lelkesedéssel leginkább progresszív grunge-nak nevezhető, de hard rocktól sem épp mentes, hol kísérletezősen el-elszálló, hol újra felpörgő zenéjét úgy, hogy a hazai metálos keménymagon kívül még mindig nem ismeri őket gyakorlatilag senki. Az ilyenkor óhatatlanul jelentkező apátia vagy a tehetetlen düh miatti folytonos tagcserék helyett az Angertea lemezei egyre kiforrottabbak, egyre profibbak és még külalakra is egyre szebbek lesznek; ráadásul tagcsere is egy volt csak eddigi fennállásuk alatt. Kitörésre a Twenty-Eight Ways To Bleeddel sincs semmi esély.
Ha készítenénk egy lexikont a metálról, az "underground" cikkely mellé az Angertea fotója is odakerülhetne: a nagymágocsi trió tizenhárom éve játssza szemernyit sem apadó lelkesedéssel leginkább progresszív grunge-nak nevezhetõ, de hard rocktól sem épp mentes, hol kísérletezõsen el-elszálló, hol újra felpörgõ zenéjét úgy, hogy a hazai metálos keménymagon kívül még mindig nem ismeri õket gyakorlatilag senki. Az ilyenkor óhatatlanul jelentkezõ apátia vagy a tehetetlen düh miatti folytonos tagcserék helyett az Angertea lemezei egyre kiforrottabbak, egyre profibbak és még külalakra is egyre szebbek lesznek; ráadásul tagcsere is egy volt csak eddigi fennállásuk alatt.

Kitörésre a Twenty-Eight Ways To Bleeddel sincs semmi esély. Ezt a lemezt ugyanis csak azok fogják befogadni, akik teljesítendõ programként tûzik ki maguk elé a zenehallgatást: háttérzenének vagy egy-két számra belehallgatni abszolút értelmetlen, és egyszer-kétszer végighallgatva is csak annyi marad meg az emberben, hogy ott volt rajta a grunge minden ikonjának hatása, de volt valami más, valami egyéni íz is. Igazán kiemelkedõ dal nincs rajta, legfeljebb a többitõl merõben eltérõ - a magyar nyelvû, félakusztikus, füstfelhõ mögül szóló Miattad -, egyetlen hosszú számként hallgatva viszont nehéz lenne benne hibát találni. Sokan fognak elmenni hát a lemez mellett, és noha egyértelmû, hogy õk járnak rosszul, az azért felróható az Angertea-nek, hogy nem helyezett el legalább néhány csalit a felszínen is.

Edge Records, 2009

****

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.