Könyv - Pácban - Spiró György: Feleségverseny

  • Szegõ János
  • 2009. június 11.

Zene

"Az ilyen regényt a hülye is megérti, és ez kurva nagy dolog" - jegyzi meg a Feleségversenyről annak vége felé III. József magyar király, eredetileg kispesti villanyszerelő. Spiró a korlátlanul korlátolt hülyékről és a hülyeség természetéről írta meg új regényét, de nem arra törekedett, hogy a hülyék értsék meg a művét, hanem arra, hogy mi, olvasók értsük meg a hülyeséget. Kérdés: mit lehet a hülyeségen megérteni? Illetve a hülyeségen nem érteni?

"Az ilyen regényt a hülye is megérti, és ez kurva nagy dolog" - jegyzi meg a Feleségversenyről annak vége felé III. József magyar király, eredetileg kispesti villanyszerelő. Spiró a korlátlanul korlátolt hülyékről és a hülyeség természetéről írta meg új regényét, de nem arra törekedett, hogy a hülyék értsék meg a művét, hanem arra, hogy mi, olvasók értsük meg a hülyeséget. Kérdés: mit lehet a hülyeségen megérteni? Illetve a hülyeségen nem érteni?

A Feleségverseny a 2030-as évek Magyarországán játszódik, közelebbről Kelenföld és Albertfalva panelek szabdalta határvidékén. Proletárregényes táj. Az országban a parlamentáris anarchia az utolsókat rúgja, a mostanság eszkalálódó világgazdasági válság akkortájt lecsapódó krízishullámai, a korrupt közigazgatás, a cinikus és pitiáner nagypolitika és az etnikai konfliktusok tarthatatlan állapotokhoz vezetnek. A regény nagy része ezt az erjedő-bomló időszakot mutatja be. A szociális viszonyokat és a mindennapi életet a hattagú Vulnera család történetén keresztül ismerhetjük meg. A legkisebb lány, Vulnera Renáta lesz a regény főszereplője. A kelenföldi Hamupipőke is rendelkezik (a Fogság emlékezetes főhőséhez, Urihoz hasonlóan) egy egész életét és sorsát meghatározó tulajdonsággal: áttetszően buta. Nem fogyatékos, nem műveletlen, hanem buta. És, ha ez nem lenne elég, még csúnya és szegény is. A királyok nem ilyen aráról álmodnak, kivéve talán a kispesti villanyszerelőből átvedlő víkendházi királyokat. Az egész világot érzékeli maga körül, csak éppen nem tudja hova tenni a dolgokat. Látni lát, mégis vakon hisz a dolgokban. Ennyiben Renáta, becenevén Rea a vaksi, ám okos és mindennel szemben kritikus Uri sajátos torzképe. A 16 éves lány családja tele van kétes alakokkal. Fivérei hol rendőrök, hol bűnözők, bár leggyakrabban a két foglalkozást egyszerre űzik. Miközben szűkebb családja kihal, a távoli rokonok egyre csak szaporodnak, és ami nyomasztóbb, közelednek is. A Feleségverseny magja klasszikus családregény, amelynek realista, néhol naturalista jellegét a szatirikus utópia műfaja és karneváli eszközkészlete elbizonytalanítja. Mintha Rejtő Jenő írta volna meg a huszonegyedik század Rozsdatemetőjét. Az antiutópia pedig elképzelhetetlenül reálisnak mutatkozik.

Spiró a mai magyar helyzetet, valamint a jelenkor világ- és geopolitikai konstellációit veszi alapul. Az EU kettészakad egy NYEU-ra (Nyugat-európai Unió) és egy KEU-ra (Kelet-európai Unió), a korábbiakból talán kiderült, melyikben maradtunk. Magyarország is szakad: külföldi nyomásra Békés megyében létrehozzák az önálló cigány államot, Romanisztánt. Előtte Budapest bizonyos részein, az Újlipótvárosban úgynevezett korlátozott polgárháború zajlott, azaz felülről irányították, alulról meg imitálták. Ennyiben a Feleségverseny A nagyidai cigányokra emlékeztet, egy helyütt utalnak is Arany feledhetetlen remekére. Spiró történelmi fantáziája a korszak gazdasági viszonyaira összpontosít. A faramuci financiális helyzetben a kormány bevezeti a kamatyadót (a történelmi fantáziához nem igazán párosul nyelvi fantázia), minden magyar állampolgártól szabályos időközönként levonják az életkorának megfelelő "kamatymennyiséget". Ebbe a patthelyzetbe bukik bele az egész odáig bálványozott, mert bálványoztatott politikai elit, s hogy más vigye el a balhét, kitalálják, hogy fel kell eleveníteni a királyság intézményét. Így találják meg az egyszeri szerelőt, akiből rögvest királyt csinálnak. A nép pedig innentől a királyt imádja, a Kegyes Jóságot. Király Jóska konszolidálja az országot, méghozzá úgy, hogy mindent államosítanak. Az elmúlt 150 év magyar történelmének negatív szintézise ez a királycsíny. Atyáskodás, felkentség, nacionalista gőg, kispolgári tespedés, flancolás, megalkuvás. Nem véletlen, hogy a jövő Budapestjének térképén a Ferenc József híd mellett a Horthy Miklós út és a Kádár János út is megtalálható. A király mellé viszont feleség is dukál, ezért meghirdetik a Feleségversenyt. A magyar lányok versenghetnek III. József kegyeiért, a behódoló média örömmel közvetíti, tehát manipulálja az eseményt. A versenyen indul a csúnyán buta Renáta is. (Pedig hol volt még ekkor Susan Boyle, a Britain's Got Talent tehetségkutató második helyezettje? És hol lesz Susan Boyle pár hét múlva?) Ennek a médiacirkusznak a sodró lendületű elbeszélése zárja a regényt, melyet a fikciós keret szerint a királyi udvar megrendelésére írnak szervilis kezek.

Ennyiből is látszik, hogy Spiró többtucatnyi geggel állt elő. A bökkenő azonban éppen a mennyiség és a nívó viszonya. Itt van például a narrációs beszédmód zavarba ejtő és nem indokolt kettőssége. A keretjáték szerint az elbeszélő megrendelésre írja meg Regina Hungarissima (lánykori nevén Vulnera Renáta) mesés regényét, tehát szépít, torzít, manipulál. Hamisít. És nincs is tisztában a homályos részletekkel, nincs, mert nem lehet minden információ birtokában. Könnyebben is hazudhat így. Máskor pedig mindentudó (és mindent jobban tudó) elbeszélőnek mutatkozik, akárcsak a Fogság objektív narrátora, és könyörtelenül okos retorikájával kiigazítja a hősök tévedéseit, azaz nem elleplezi, hanem leleplezi hülyeségüket. Mintha a paródia uralhatatlan lenne, mindent áthatna, a Spiró számára megkerülhetetlen Karnevál mondásával: a pácban mindenki benne van. Nemcsak a történet lesz paródia hát, hanem a narrációja is. A regény egyik legjobb része éppen az, ahol a szerző távolságot talál a történet és az elbeszélés között. Ez egyetlen ötlet alapos és okos kiaknázása: az USA magyarországi nagykövete mindennap süketnéma melósnak adja ki magát a Hold utcai csarnokban, egy szót sem ért abból, ami körülötte zajlik, ám a morajlást érteni véli, és megkapó novellákban rögzíti élményeit. A bolgár kalauz ellentörténetéhez képest azonban idegesítők az erőltetett szójátékok a HUNCUT névre hallgató pénznemről, a SparMaBankról, vagy az olyan végig nem gondolt, mégis táblára tett figurák, mint Lukján Pindur magyar filozófus, későbbi zsoké, aki mintha Spiró korábbi szatírájából, A Jégmadár dermedt utópiájából került volna ide. A legbeszédesebb neve természetesen annak van, akinek erről fogalma sincs, aki némán hallgat a nevére: Vulnera Renátának. "Recrudescunt vulnera gentis Hungariae. Ez a betegség neve. Ez a szakmám, csak nem lehet megélni belőle" - mondja a bambuló Reának a fiatalember a Tétényi úti kórház hullakamrájában. Kiújulnak a nemes magyar nemzet sebei. A II. Rákóczi Ferenctől vett idézet értelmezése a Feleségverseny tán legnagyobb tétje. Az, hogy a regényben kiújuló, sőt a Renáta név jelentése szerint újjászülető sebekkel, kelésekkel mihez kezdünk. Vegyük-e komolyan a hülyeségek mögül kirajzolódó diagnózist? Vagy szórakozzunk az egészen? A regény, ez a hiperbolikus parabola nem akarja ezt mindenáron eldönteni, a túlzó, karneváli szatíra és a megfontolt, racionalista tézisregény műfajainak a határmezsgyéjén áll.

Magvető, 2009, 339 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.