Könyv - Pácban - Spiró György: Feleségverseny

  • Szegõ János
  • 2009. június 11.

Zene

"Az ilyen regényt a hülye is megérti, és ez kurva nagy dolog" - jegyzi meg a Feleségversenyről annak vége felé III. József magyar király, eredetileg kispesti villanyszerelő. Spiró a korlátlanul korlátolt hülyékről és a hülyeség természetéről írta meg új regényét, de nem arra törekedett, hogy a hülyék értsék meg a művét, hanem arra, hogy mi, olvasók értsük meg a hülyeséget. Kérdés: mit lehet a hülyeségen megérteni? Illetve a hülyeségen nem érteni?

"Az ilyen regényt a hülye is megérti, és ez kurva nagy dolog" - jegyzi meg a Feleségversenyről annak vége felé III. József magyar király, eredetileg kispesti villanyszerelő. Spiró a korlátlanul korlátolt hülyékről és a hülyeség természetéről írta meg új regényét, de nem arra törekedett, hogy a hülyék értsék meg a művét, hanem arra, hogy mi, olvasók értsük meg a hülyeséget. Kérdés: mit lehet a hülyeségen megérteni? Illetve a hülyeségen nem érteni?

A Feleségverseny a 2030-as évek Magyarországán játszódik, közelebbről Kelenföld és Albertfalva panelek szabdalta határvidékén. Proletárregényes táj. Az országban a parlamentáris anarchia az utolsókat rúgja, a mostanság eszkalálódó világgazdasági válság akkortájt lecsapódó krízishullámai, a korrupt közigazgatás, a cinikus és pitiáner nagypolitika és az etnikai konfliktusok tarthatatlan állapotokhoz vezetnek. A regény nagy része ezt az erjedő-bomló időszakot mutatja be. A szociális viszonyokat és a mindennapi életet a hattagú Vulnera család történetén keresztül ismerhetjük meg. A legkisebb lány, Vulnera Renáta lesz a regény főszereplője. A kelenföldi Hamupipőke is rendelkezik (a Fogság emlékezetes főhőséhez, Urihoz hasonlóan) egy egész életét és sorsát meghatározó tulajdonsággal: áttetszően buta. Nem fogyatékos, nem műveletlen, hanem buta. És, ha ez nem lenne elég, még csúnya és szegény is. A királyok nem ilyen aráról álmodnak, kivéve talán a kispesti villanyszerelőből átvedlő víkendházi királyokat. Az egész világot érzékeli maga körül, csak éppen nem tudja hova tenni a dolgokat. Látni lát, mégis vakon hisz a dolgokban. Ennyiben Renáta, becenevén Rea a vaksi, ám okos és mindennel szemben kritikus Uri sajátos torzképe. A 16 éves lány családja tele van kétes alakokkal. Fivérei hol rendőrök, hol bűnözők, bár leggyakrabban a két foglalkozást egyszerre űzik. Miközben szűkebb családja kihal, a távoli rokonok egyre csak szaporodnak, és ami nyomasztóbb, közelednek is. A Feleségverseny magja klasszikus családregény, amelynek realista, néhol naturalista jellegét a szatirikus utópia műfaja és karneváli eszközkészlete elbizonytalanítja. Mintha Rejtő Jenő írta volna meg a huszonegyedik század Rozsdatemetőjét. Az antiutópia pedig elképzelhetetlenül reálisnak mutatkozik.

Spiró a mai magyar helyzetet, valamint a jelenkor világ- és geopolitikai konstellációit veszi alapul. Az EU kettészakad egy NYEU-ra (Nyugat-európai Unió) és egy KEU-ra (Kelet-európai Unió), a korábbiakból talán kiderült, melyikben maradtunk. Magyarország is szakad: külföldi nyomásra Békés megyében létrehozzák az önálló cigány államot, Romanisztánt. Előtte Budapest bizonyos részein, az Újlipótvárosban úgynevezett korlátozott polgárháború zajlott, azaz felülről irányították, alulról meg imitálták. Ennyiben a Feleségverseny A nagyidai cigányokra emlékeztet, egy helyütt utalnak is Arany feledhetetlen remekére. Spiró történelmi fantáziája a korszak gazdasági viszonyaira összpontosít. A faramuci financiális helyzetben a kormány bevezeti a kamatyadót (a történelmi fantáziához nem igazán párosul nyelvi fantázia), minden magyar állampolgártól szabályos időközönként levonják az életkorának megfelelő "kamatymennyiséget". Ebbe a patthelyzetbe bukik bele az egész odáig bálványozott, mert bálványoztatott politikai elit, s hogy más vigye el a balhét, kitalálják, hogy fel kell eleveníteni a királyság intézményét. Így találják meg az egyszeri szerelőt, akiből rögvest királyt csinálnak. A nép pedig innentől a királyt imádja, a Kegyes Jóságot. Király Jóska konszolidálja az országot, méghozzá úgy, hogy mindent államosítanak. Az elmúlt 150 év magyar történelmének negatív szintézise ez a királycsíny. Atyáskodás, felkentség, nacionalista gőg, kispolgári tespedés, flancolás, megalkuvás. Nem véletlen, hogy a jövő Budapestjének térképén a Ferenc József híd mellett a Horthy Miklós út és a Kádár János út is megtalálható. A király mellé viszont feleség is dukál, ezért meghirdetik a Feleségversenyt. A magyar lányok versenghetnek III. József kegyeiért, a behódoló média örömmel közvetíti, tehát manipulálja az eseményt. A versenyen indul a csúnyán buta Renáta is. (Pedig hol volt még ekkor Susan Boyle, a Britain's Got Talent tehetségkutató második helyezettje? És hol lesz Susan Boyle pár hét múlva?) Ennek a médiacirkusznak a sodró lendületű elbeszélése zárja a regényt, melyet a fikciós keret szerint a királyi udvar megrendelésére írnak szervilis kezek.

Ennyiből is látszik, hogy Spiró többtucatnyi geggel állt elő. A bökkenő azonban éppen a mennyiség és a nívó viszonya. Itt van például a narrációs beszédmód zavarba ejtő és nem indokolt kettőssége. A keretjáték szerint az elbeszélő megrendelésre írja meg Regina Hungarissima (lánykori nevén Vulnera Renáta) mesés regényét, tehát szépít, torzít, manipulál. Hamisít. És nincs is tisztában a homályos részletekkel, nincs, mert nem lehet minden információ birtokában. Könnyebben is hazudhat így. Máskor pedig mindentudó (és mindent jobban tudó) elbeszélőnek mutatkozik, akárcsak a Fogság objektív narrátora, és könyörtelenül okos retorikájával kiigazítja a hősök tévedéseit, azaz nem elleplezi, hanem leleplezi hülyeségüket. Mintha a paródia uralhatatlan lenne, mindent áthatna, a Spiró számára megkerülhetetlen Karnevál mondásával: a pácban mindenki benne van. Nemcsak a történet lesz paródia hát, hanem a narrációja is. A regény egyik legjobb része éppen az, ahol a szerző távolságot talál a történet és az elbeszélés között. Ez egyetlen ötlet alapos és okos kiaknázása: az USA magyarországi nagykövete mindennap süketnéma melósnak adja ki magát a Hold utcai csarnokban, egy szót sem ért abból, ami körülötte zajlik, ám a morajlást érteni véli, és megkapó novellákban rögzíti élményeit. A bolgár kalauz ellentörténetéhez képest azonban idegesítők az erőltetett szójátékok a HUNCUT névre hallgató pénznemről, a SparMaBankról, vagy az olyan végig nem gondolt, mégis táblára tett figurák, mint Lukján Pindur magyar filozófus, későbbi zsoké, aki mintha Spiró korábbi szatírájából, A Jégmadár dermedt utópiájából került volna ide. A legbeszédesebb neve természetesen annak van, akinek erről fogalma sincs, aki némán hallgat a nevére: Vulnera Renátának. "Recrudescunt vulnera gentis Hungariae. Ez a betegség neve. Ez a szakmám, csak nem lehet megélni belőle" - mondja a bambuló Reának a fiatalember a Tétényi úti kórház hullakamrájában. Kiújulnak a nemes magyar nemzet sebei. A II. Rákóczi Ferenctől vett idézet értelmezése a Feleségverseny tán legnagyobb tétje. Az, hogy a regényben kiújuló, sőt a Renáta név jelentése szerint újjászülető sebekkel, kelésekkel mihez kezdünk. Vegyük-e komolyan a hülyeségek mögül kirajzolódó diagnózist? Vagy szórakozzunk az egészen? A regény, ez a hiperbolikus parabola nem akarja ezt mindenáron eldönteni, a túlzó, karneváli szatíra és a megfontolt, racionalista tézisregény műfajainak a határmezsgyéjén áll.

Magvető, 2009, 339 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.