mi a kotta?

Angol bókok

  • mi a kotta
  • 2019. július 27.

Zene

„Most már újra egészen friss és élénk vagyok, nézelődöm London végtelen nagy városában, amely különböző szépségeivel és csodadolgaival valósággal bámulatba ejt. Azonnal megtettem a legszükségesebb viziteket, úgymint Nápoly és a magunk követénél; két napon belül mindkettőtől visszakaptam a vizitet, és négy napja az előbbinél ebédeltem, NB. este hat órakor, itt ez a divat. Megérkezésem nagy feltűnést keltett városszerte. Három napig tele voltak velem az újságok. Mindenki meg akar ismerkedni velem. Már hatszor kellett vendégségbe mennem, és ha akarnám, minden napra akadna meghívásom, de törődnöm kell egyrészt az egészségemmel, másrészt a munkámmal. Délután két óráig a lordokon kívül senkit sem fogadok. […] Tegnap műkedvelő hangversenyre hívtak meg. Valamicskét elkéstem, és amikor a jegyemet átadtam, nem engedtek be, hanem egy szomszédos szobába vezettek, amíg a teremben előadott darab véget ért. Aztán kinyitották az ajtót, és a rendező karján, általános taps közepette, a terem közepére, a zenekar elé vezettek, ahol alaposan megbámultak, és egy csomó angol bókkal rajongtak körül.”

1791 januárjában egy bécsi barátnőjének újságolta ilyen jóleső elégedettséggel Haydn papa a tiszteletet, sőt rajongást, ami személyét Londonban körülveszi. Ekkor, első angliai diadalútján bocsátotta a közönség elé a sorban 96. D-dúr szimfóniát, amely hagyományosan a Csoda melléknevet viseli, minthogy az oly jól ismert történet szerint a mű ősbemutatóján a nézőtér feletti csillár leszakadása sem halálos áldozattal, de még említendő személyi sérüléssel sem járt. Igaz, a zenetörténészek utóbb kikutatták, hogy a szerencsés kimenetelű baleset nem ekkor, hanem inkább Haydn második angliai útján, közelebbről a 102. szimfónia 1795-ös bemutatóján történt. A Miracle nevezetet ilyesformán alaptalanul, azonban bizonnyal mindörökre magán viselő 96. szimfónia jövő csütörtökön a Concerto Budapest nyáresti szabadtéri koncertjét indítja majd Kovács János vezényletével, egy Mozart- és egy Beethoven-remek előtt (Pesti Vármegyeháza díszudvara, július 4., nyolc óra).

A jövő hét egyebekben az operáké, méghozzá túlnyomórészt a kortárs operáké lesz, hiszen itt az idei Armel Opera Festival, amely mindjárt kedden egy több szempontból is különleges, illetve északian egzotikus produkciót ígér. A Brothers című alkotás komponistája, azaz Daníel Bjarnason és a mű előadói ugyanis izlandiak, a rendező a méltán világhírű Kasper Holten, a történet pedig a magyarul a Testvéred feleségét címen ismerős, 2004-es dán pszicho­thrillerből vétetett (Fesztivál Színház, július 2., fél nyolc). Hasonlóan delikát újdonság vár majd reánk ugyanitt szerda este is, akkor éppenséggel a belgiumi Muziektheater Transparant előadásán (Fesztivál Színház, július 3., fél nyolc). Az Egy eltűnt férfi naplója című Janáček-dalciklust ugyanis két jelenkori belga művész, a rendező Ivo van Hove és a zeneszerző Annelies Van Parys merészen továbbgondolta, és hogy ez milyen eredményre vezetett, arról jobb lesz személyesen meggyőződnünk.

Neked ajánljuk