Koncert

Kurt Vile

Zene

Kurt Vile a művészek későn érő alfajába tartozik – már elmúlt 30, amikor a 2010-es évek elején, a The War on Drugsból való kilépé­sét követően felfedezték a kritikusok, majd szép lassan a szélesebb közönség is. Végül ő lett a végéhez közelítő aktuális évtized egyik legfelkapottabb énekes-dalszerzője, ráadásul megkapta szülővárosa, Philadelphia legmagasabb polgári kitüntetését, és augusztus 28-át arrafelé most már hivatalosan is Kurt Vile-napnak kell tekinteni. Régóta szerettem volna őt élőben látni, és mivel lemaradtam a tavalyelőtti bécsi koncertjéről, igencsak megörültem, hogy végre Magyarországon is fellép. A helyszín a Kolorádó Fesztivál Nagykovácsi mellett, az erdőben, ahol tradicionálisan több hipszter található, mint Brooklyn teljes területén.

A főhős három kísérőzenész társaságában lép színpadra, és játszik a nem túl nagy számú közönségnek. Eleinte ígéretes, amit hallunk, de aztán valahogy egyre jobban eluralkodik a hakniszag a produkción. Az egy dolog, hogy a művész nem nagyon szól a közönséghez (kb. háromszor hangzik el, hogy „you guys are amazing”, és ennyiben ki is merül a színpadi kommunikáció), viszont igencsak ihlettelen formában játszik. A nyakában néha akusztikus, néha elektromos gitár, és egy dalban még bendzsót is ragad, a nézőnek meg az az érzése, hogy Vile legszívesebben csak gyorsan túl akar lenni ezen az egészen. Nem tudni, hogy máskor is ilyen-e, vagy csak épp rossz napot fogott ki, és a rövid szettlistából (mindössze 60 perc a játékidő) sok fontos dal, például a Baby’s Arms is kimarad. Arról meg ne is beszéljünk, hogy Vile képtelen eltalálni a 2010-es évek egyik legnagyobb rockslágerének, a Pretty Pimpinnek a dallamát. Ritka az ilyen szintű csalódás abban a korban, amikor már minden zenész a koncertezésből él, kifele menet a biztonságiaktól érkező inzultálás meg már tényleg a hab a tortán.

Kolorádó Fesztivál, június 21.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.